Tessedik Sámuel (1742–1820)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. július 1., 15:27-kori változata

evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró

Élete

Tessedik Sámuel

Tessedik Sámuel (szlovákul: Samuel Tešedík, németül Samuel Teschedik) a Pest megyei, Albertiben született 1742. április 20-án, id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész és Lang Erzsébet gyermekeként. Nagyszülei Tessedik György és Nedeczky Eszter.

Tessedik Sámuel gyermekkori élményei – leendő szarvasi munkahelyéhez közel – a Békés megyei Csabához fűződtek. Öt évig éltek a településen, melynek édesapja volt a lelkésze. Két lánytestvérével együtt játszott a jobbágygyerekekkel, kerti munkákat végzett, majd bekapcsolódott a család megélhetéséhez szükséges anyagi javak előteremtéséhez (pl. zöldség- és gyümölcstermelésbe). Hétéves korában apja meghalt, anyjával Pozsonyba költöztek, ott végezte el a gimnáziumot. Majd instruktornak állt be jobb polgári házakhoz. Pozsony kevésnek bizonyult Tessediknek, hogy a magyar nyelvben és magasabb tudományokban képezze magát, emiatt Debrecenbe ment főiskolára. A híres tudós Hatvani professzortól természettudományokat hallgatott. A debreceni kollégiumból a Felvidék városain át, jórészt gyalog tette meg az utat haza, Pozsonyba.

1763-ban külföldre ment, a Nürnberggel szomszédos Erlangenben folytatta tanulmányait. Két évet töltött a bajor tartományban, ahol a teológia és filozófia mellett a reális tudományokból – természetismeret, orvostudomány – is ismereteket szerzett.

1769-ben feleségül vette, a szarvasi születésű Markovitz Teréziát, házasságukból tizenhárom gyermek született. Két évtizednyi házasélet után azonban – 1791. január 26-án – elhunyt a felesége. Közel egy év múlva újranősült, második felesége, Lissovinyi Karolina (1760–1820) két gyermeket hozott a házasságba; Tessediktől öt gyermeke született. A húsz gyermek közül csak hét fiú és két lány érte meg a felnőttkort.

Gyermekei:

• Sámuel (1777) vízszabályozó mérnök. Sakk-útmutatója hét kiadásban jelent meg.
• Károly (1795) megyei alszolgabíró (Ladány).
• Ferenc (1800–1844) jogász és író. Franciaországi utazásának leírásáért 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.
• Johanna (1789) Mikolay István orosházi lelkésszel kötött házasságot.

A Tessedik nevet Sámuel fiának utódai tartották fenn. A család utolsó férfitagja, Károly 1887-ben halt meg. Női ágon tovább élt a Tessedik vér: Mikolayné Tessedik Johanna leánya, Mikolay Vilma Neumann Károly lelkészhez – a későbbi szarvasi Tessedik-kutató Nádor (Neumann) Jenő nagyapjához – ment feleségül.

Sírja a szarvasi Ótemetőben található.

Munkássága

1766-ban Németországból hazatérve, a Nógrád megyei Surányba ment Sréter György birtokára udvari lelkésznek. Félév után, 1767-ben elfogadta a másodlelkészi állást Szarvason. Markovitz János javaslatára hívták meg, akivel az erlangeni tanulmányai folyamán ismerkedett meg. Markovitz halála után Tessediket választották meg a szarvasi igazgató-lelkésszé. Ezt az egyházi funkciót élete végéig betöltötte.

Tessedik mély pedagógiai és sokirányú mezőgazdasági elméleti műveltséggel rendelkezett. Kora tudományos színvonalának legmagasabb fokán állt.

A szarvasi jobbágyparasztok szánalmas helyzete felülmúlta minden képzeletét. Gyakorlati tevékenységét azzal kezdte, hogy otthonukban is meglátogatta híveit. Látta a családlátogatások pedagógiai jelentőségét. Tudta, hogy az iskola problémáit nem lehet megoldani az iskolán kívüli, a felnőtt lakosság nevelése nélkül. Első iskolaalapító tervezetét már 1779 augusztusában átadta a földbirtokosoknak, támogatást kérve. Sok küzdelem és egyéni áldozat árán 1780 májusában létrehozta Gyakorlati gazdasági Ipariskoláját, amely négyévi (1795–1799) megszakítással 1806-ig működött. Az iskola felállításában jelentős szerepe volt az 1777-ben kiadott Mária Terézia-féle „Ratio educationis” ösztönző hatásának is. Az intézmény ország-világ előtt ismerté vált. Az ő iskolájának mintájára szervezték meg a keszthelyi Georgikont, a nagyszentmiklósi gyakorlati mezőgazdasági iskolát is.

Tessediknél az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása nem véletlen, teljesen tudatos és tervszerűen érvényesített pedagógiai meggyőződés volt. ”Agendo docere”, cselekedve tanítani – hirdette Tessedik, Komenskynek és Pestalozzinak nyomán. A munkát elsősorban oktatási és nevelési módszerként alkalmazta az oktatásban. A munka egyrészt az ismeretszerzés eszköze a gyakorlati oktatási folyamatban, másrészt az ismeretek gyakorlati alkalmazásának módja. Törekvése szerint a munka váljék szokássá már gyermekkorban.

Iskolájában szakosított oktatás folyt. Külön tanára volt a német, magyar és a szláv nyelveknek, a pedagógiának és természetesen a természettudományi tárgyaknak is. A tankönyvek jelentős részét ő maga írta. A korszerű iskola megteremtése nélkülözhetetlen szubjektív feltételének tartja Tessedik a tanítók munkáját. 1804 májusában megalakult Szarvason a néptanítók „Testvéri Szövetkezete”. A „polgári” korszak első egyesületének létrehozása is az ő nevéhez fűződik, 1780-ban egy évig működő „Olvasó Társaságot” alapított.

Iskolájának második szakaszának célja kifejezetten a felsőbb szintű mezőgazdasági szakoktatás. A mezőgazdasági szakképzésben két évig sikeresen résztvevők gazdasági szaktanító, vagy termelésirányító, felügyelő, ellenőrző agronómus szerepét tölthették be.

Tessedik szarvasi iskoláját – annak tartalma, oktató-nevelő törekvésének központi gondolata alapján – a gyakorlati oktatás, a „munkaiskola” első magyar megvalósult kezdeményezésének tekintjük.

Tessedik munkássága a mezőgazdaság terén

• 1793-ban kezdte meg intézetében a gyapjú feldolgozását, a fonást, a szövést.
• Először alkalmazott a környéken sorvetést. Propagálta a kukorica termesztését. Meghonosította a borona és a henger használatát.
• 1795-ben vezette be a gyors szénaszárítást, ami után kitűnő sarjút kaptak. Ebben az évben sikeresen kísérletezett aszúbor készítéssel. 1808-ig 6 évjáratot jegyzett fel. Ekkora már több mint 300 hazai és külföldi gyümölcsfajt és fajtát gyűjtött össze.
• 1796-ban készített először répából cukrot.
• Korát megelőzve, bámulatos sikereket ért el a használhatatlan szik termővé tételében.
• 1797-ben indította meg az akácosítást.
• 1801-ben termesztett először tavaszi bükkönyt árpával keverve.
• A mezőgazdaság másik nagy ágával, az állattenyésztéssel nem foglalkozott olyan mélységben mint a növénytermesztéssel.

Hatása az állattenyésztésre a gyakori járványok leküzdésében, az állatorvoslás gyakorlásában, és intézetében az oktatásban nyilvánult meg. Kiszélesítette a takarmánytermesztést, ezáltal istállózott állattenyésztést tudott folytatni, aminek köszönhetően növelni tudta a tejhozamokat, s a tejtermékeket.

Tessedik maga is előszeretettel méhészkedett. A parasztság boldogulásának egyik eszközét látta benne, emiatt pártfogolta és terjesztette a méhészkedést. Szarvason 1794-ben kezdték az okszerűbb méhészkedést. Olyan méznyerési eljárást alkalmazott, ami elkerülhetővé tette a méheknek addig szokásban volt elpusztítását. Jelentős sikereket ért el végül a feldolgozóipar, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás, a csatornázás terén is. Korszerű községrendezési elképzelése alapján valósult meg a mai Szarvas utcarendszere.

Díjak, kitüntetések

• 1782. szeptember 2-án II. József császártól 25 arany értékű érmet kapott.
• 1798. április 3-án kapta meg a jénai mineralogiai társaság diplomáját.
• 1809. február 19-én I. Ferenc király magyar nemességet adományozott neki.

Emlékezete

• Debrecenben, Gödöllőn, Gyulán és Szarvason utcát neveztek el róla.
• A Magyar Agrártudományi Egyesület 1961-ben Tessedik Sámuel emlékérmet alapított, melyet évente ítélnek oda.

Iskolák

• Egykori iskolájának épülete Szarvason ma múzeum, a híres evangélikus lelkész nevét viseli (Tessedik Sámuel Múzeum). Földszinti részében található a múzeum állandó kiállítás a „Tessedik városa hajdan és ma” címmel.
• A szakmunkásképzés Szarvason 1992-ben új formával bővült: alapítványi iskola nyitotta meg kapuit, Tessedik nevét véve fel.
• Cserhátsurányban az általános iskola 1960. október 20-án vette fel Tessedik nevét.
• Nyíregyházán a Szakképző Iskola és Gimnázium, Albertirsán pedig az általános iskola viseli a nevét. Debrecenben középiskola vette fel a nevét.
• 2001–2008 között a Békéscsabai és a Szarvasi Főiskola viselte a nevét. A Tessedik Sámuel Főiskola 2009. január 1-jén integrálódott a Szent István Egyetembe, így a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működött tovább.
• Gödöllőn jelenleg is működik Tessedik Sámuel Anyaotthon, Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthona és a Tessedik Sámuel Evangélikus Idősek Otthona.

Szobrok, emléktáblák

• 1942-ben Szarvas Főterén Tessedik születésének kétszázadik évfordulójára az Országos Tessedik Emlékév központi szimbólumaként került felállításra egy egész alakos szobor, ami Kevizky Hugó szobrászművész alkotása. Avatását a Magyar Rádió élő egyenes adásban közvetítette. Az alkotást 1970 júliusában lebontották és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Szarvas) parkjában állították fel újra. Helyére 1974-ben Kiss Kovács Gyula felszabadulási emlékműve került.
• Szarvason a mai Evangélikus Ótemplom Tessedik Sámuel és Boczkó Dániel lelkészek működése alatt épült 1788-ban. Tessedik Sámuel – kezében a Bibliát tartva – egész alakos szobra a templom oldal-bejárata előtt van felállítva (2014. május 25-én avatták fel). Molnár György gyülekezeti tag felajánlásából, a szobrász bronzból készítette el a 270 kilogramm súlyú szobrot.
• 1971 óta mellszobor őrzi emlékét Budapesten a Városligetben, a Széchenyi szigeten, a Mezőgazdasági Múzeum és a vízpart közötti sávban.
• 1957 óta mellszobor áll Martonvásáron, a Brunszvik-kastély közelében.
• Cserhátsurányban 1960. október 20-án avatták fel Tessedik Sámuel fejszobrát.
• Közel 180 cm magas mészkő posztamensen elhelyezett márvány (vörös mészkő) faragott mellszobor található Tardoson, alatta Tessedik felirattal. Szederkényi Attila szobrász készítette.
• 1977-ben avatták fel Tessedik-mellszobrát Budapesten, a Kossuth Lajos tér 11. szám alatt. 20 cm-es konzolon 5/4-e életnagyságú bronz mellszobor, alatta 75x65 cm-es feliratos tábla. Felirata: "TESSEDIK SÁMUEL /1742–1820 / A magyar mezőgazdasági szakoktatás / elméleti és gyakorlati megalapítója." Alkotó: Konyorcsik János.
• A Vidékfejlesztési Minisztérium árkádsorában a magyar mezőgazdaság úttörőinek mellszobrait és emléktábláját helyezték el, többek között Tessedik Sámuel mellszobrát is.
• 1978-ban Albertirsán avatták fel Tessedik-mellszobrát. Alkotó: Kampfl József.
• 1942. április 19-én domborműves, klasszikus stílusú Tessedik emléktáblát helyeztek el a szarvasi Evangélikus Ótemplom homlokzatán.
• Szerencsen, a cukorgyár mellett álló kertben található Tessedik emlékműve.

Művei

• An das Ungarische, besonders Protestantische Publicum, detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und des Einschlafens des ersten Praktisch-Oekonomischen Industrial-Instituts zu Szarvasch. (Részleges felvilágosítás.) Hely n. 1798.
• Declarationes duae coram incl. commissione regia die 9 et 10 Mai 1792. Factae, atque scholam oeconom. Hely és év n.
• Der Landmann in Ungarn, was er ist, und was er sein könnte, nebst einem Plane
• von einemregulirten Dorfe. Pest: Gedr. auf Kosten des Verfassers, 1784. Magyarul: A parasztember Magyarországon mitsoda és mi lehetne… ford. Kónyi János. Pécs, 1786. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nachricht von dem Anbau und der Benutzung des Lucerner-Klees. Hely és év n.
• Neuer Wiesen-Rektifikazions-Plan . . Ofen, 1800. Magyarul: Új módja a rétek igazításának . . . Buda, 1801.
• Ökonomisch-physikalisch-statistische Bemerkungen über den gegenwärtigen Zustand des Landwesens in Ungarn, 1787.
• Önéletírás. Készült Zsilinszky Mihály 1873-as fordításának felhasználásával. Szarvas: Digitális Kalamáris, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest: Gondolat, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szarvasi nevezetességek. Készült Nádor Jenő 1938-as fordításának felhasználásával. Szarvas: Digitális Kalamáris, 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szarvasi nevezetességek azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. Budapest: Magyarságtudomány, 1938. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel a falugondozás és szakoktatás úttörője önéletrajza, 1742-1820. Budapest: Falukutató Intézet, 1935. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel kisebb írásai. szerk. Hanzó Lajos. Szarvas: Községi Tanácsa. : Községi Hazafias Népfront, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Theschedik Sámuel önéletírása. Hasonmás kiadás. Budapest: Mezőgazdasági Könyvkiadó: MÉM Információs Központ, 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A tiszavidéki szikes talajok műveléséről és hasznosításáról. Szarvas: Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Képgaléria

Tessedik gazdasági iskolájának épülete

Tessedik önéletírásának kézirata

Források

• Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei: közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008. 219 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Penyigey Dénes: Tessedik Sámuel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1980. 37–221. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szarvasi krónika. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Hazafias Népfront Városi Bizottsága, 2018. 101 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel önéletírása. fordította Zsilinszky Mihály. Szarvas: Müller nyomda, 1942. 3–35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel válogatott pedagógiai művei. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1956. 8–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel, 1742–1820. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács ; Szarvas: Városi Tanács, 1976. 39–99., 259–325. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• 240 éve érkezett Tessedik Szarvasra : tudományos konferencia, Szarvas, 2007. szeptember 21. szerk.: Bukovinszky László, Tusjak Lászlóné. Szarvas : Tessedik Sámuel Főiskola : Tessedik Sámuel Emlékbizottság, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• 270 éve született Tessedik Sámuel: emlékülés: Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. december 19. szerk.: Lipcsei Imre. Szarvas : Tessedik Sámuel Emlékbizottság, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A reformer Tessedik : Tessedik Sámuel összegyűjtött írásai. Szarvas: Tessedik Sámuel Főiskola, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A szikesek javításáról Tessedik születésének 270. évfordulóján. Szarvas : SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Tessedik Öreggazdász Egyesület, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csománé Forgács Emma: Tessedik Sámuel kora és tevékenysége. In: Iskolakultúra. 117. évf. 1. sz. (2001) 126–132. p.
• Gávai Gaál Jenő: Egy elfelejtett nagy emberünk Thessedik Sámuel emlékezete. In: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyűjteménye. 2. köt. Budapest : Pátria Nyomda, 1932. 7–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hanzó Lajos: Tessedik és a filantrópizmus. Szarvas : Óvónőképző Intézet,1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hanzó Lajos: Tessedik és az európai gazdaságtudomány. In: Agrártörténeti Szemle. 1961. 2. sz.
• Isten lelki házának felszentelése: Tessedik Sámuel templomszentelési igehirdetése: Békéscsaba, 1745. szerk.: Bakay Péter. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kovács Gábor: Tessedik Sámuel és a parasztság. In: Agrártörténeti Szemle. 1961. 2. sz.
• Lakos Sándor: Tessedik Sámuel és a német szellemi élet. Budapest : Lakos Sándor, 1940. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nádor Jenő: A magyar falumunka megalapítása: emlékezés Tessedik Sámuelre. Budapesten, a Luther-Társaság 1939. évi febr. hó 27-én tartott estjén előadta Nádor Jenő. Budapest : Luther Társaság, 1942 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nádor Jenő: Tessedik Sámuel írásainak címjegyzéke. In: Agrártörténeti Szemle. 1961. 2. sz.
• Nádor Jenő–Kemény Gábor: Tessedik Sámuel élete és munkája. Budapest, 1936.
• Penyigei Dénes: Tessedik Sámuel. In: Agrártörténeti Szemle. 1961. 2. sz.
• Penyigei Dénes: Tessedik Sámuel. In: Agrokémia és Talajtan. 1980. 8. sz.
• Pilishegyi József, Dr.: 250 éve született Tessedik Sámuel. In: Békés Megyei Népújság, 47. évf. 93. szám, (1992. április 18–20.) 13. p.
• Ruzicskay György: Tessedik Sámuel élete / Ruzicskay György rajzműve. Szarvas : Városi Tanács ; Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, 1970. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szabó Miklós: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Budapest : Mezőgazdasági Múzeum, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szelényi Ödön: Az első magyar munkáspedagógus : Tessedik Sámuel élete és munkássága. Budapest : Lampel, 1920 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szeniczey Vilma: Szeniczey Vilma Tessedik Sámuelről. Szarvas : Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Tessedik Öreggazdász Egyesület, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tamássy István: Tessedik Sámuel a pedagógus. In: Agrártörténeti Szemle. 1961. 2. sz. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik díszpolgár. In: Népszabadság, 58. évf. 7. szám (2000. január 10.) 19. p.
• Tessedik öröksége a XXI. században: tudományos tanácskozás: Szarvas, 2004. december 10. Szarvas : Tessedik Sámuel Főiskola, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel (1742–1820). In: Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés Megyei Tanácsa,1988. 18–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel írásaiból. ford.: Zsilinszky Mihály, Kónyi János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola : Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozat, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel: "Első kisérlet a magyarországi, Békés megyei, szarvasi gyakorlati-mezőgazdasági-szorgalmatossági-tanintézet pragmatikus bemutatására". In: Pedagógiai Szemle, 13. évf. 4. sz. (1963) 320–329. p.
• Tessedik Sámuel: „.. a jó iskola mind a népre, mind az államra éldást és boldogságot hoz”. In: Honismeret. 37. évf. 3. sz. (2009) 14–17. p.
• Tessedik Sámuel: Szólok az oktatók rendjéről. In: Magyar Felsőoktatás. 2001. 3. sz. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos, Dr.: A jakobinus mozgalom és Tessedik Sámuel. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 252. szám, (1975. október 26.) Köröstáj kulturális melléklet
• Tóth Lajos, Dr.: Tessedik a tanügy korszerűsítésért az 1791-es pesti zsinaton. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 62. szám, (1987. március 14.) 8. p.
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel az iskoláskor előtti nevelésről. Óvodai Nevelés. 31. évf. 2. sz. (1978) 43–46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel ifjúsága. In: Új Auróra. 1980. 1. sz. 111–118. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ünnep előtt. In: Szarvas és Vidéke. 4. évf. 15. sz. (1942. április 10.) 1. p.
• Vácz Elemér: Tessedik Sámuel, 1742–1942. Nyíregyházi Luther Szövetség, 1942. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vincze Ferenc: Kétszáz éve nyitotta meg kapuit Tessedik Sámuel gazdasági. In: Honismeret. 8. évf. 2. szám (1980) 25–27. p.
• Vincze László: Tessedik Sámuel élete és pedagógiai munkássága. In: Pedagógiai Szemle, 1953. 4. szám (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vincze László: Tessedik Sámuel levele. In: Köznevelés, 18. évf. 8. szám (1962) 245–246. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vincze László: Tessedik Sámuel Olvasókönyve. In: Pedagógiai Szemle, 24. évf. 7–8. szám (1974. július–augusztus) 66–683. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Wellmann Imre: Tessedik és a magyar agrárfejlődés. In: Agrártörténeti Szemle, 1961. 2. szám (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Wellmann Imre: Tessedik Sámuel. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 1954. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• A karikatúraszobrászattól a sporton át a barokkig. In: hippocrateslap.hu
• Búzaültetéssel bizonyíthatjuk, hogy megértettük Tessedik üzenetét. In: evangelikus.hu
• Czupy György: Tessedik Sámuel – 1–3. In: www.hetedhethatar.hu
• Hungarikum lett a magyar akácfa. In: www.beol.hu
• Hungarikum lett az akácfa és az akácméz. In: www.index.hu
• Mesélnek a fák : a szarvasi Tessedik-akác. In: www.garden-kerteszet.hu
• Nádor István: Tessedik Sámuel szerepe az Alföld fásításában. In: www.erdeszetilapok.oszk.hu
• Születésének 275. évfordulóján szülővárosában és szolgálati helyén is megemlékeztek Tessedik Sámuelről. In: evangelikus.hu
• Tessedik Sámuel (1742–1820). In: mek.oszk.hu
• Tessedik Sámuel emléktábla – Szarvas. In: reformacio.mnl.gov.hu
• Tessedik Sámuel–Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. In: mek.oszk.hu