Neumann Károly (1820–1890)
A BékésWiki wikiből
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
Neumann Károly Vilmos 1820. november 18-án született Aszódon. Édesapja Neumann Frigyes kékfestő-mester, édesanyja Baumvecs Julianna. Testvére, Neumann Júlia Koren Istvánnal kötött házasságot.
Neumann Károly az elemi és grammatikai iskolát Aszódon végezte, Koren István tanítványa volt. Az iskolatársa volt Petőfi Sándor (egy osztállyal járt alatta) és Petőfi István. Neumann és Petőfi lakótársak is voltak, Petrovics István a Neumann családnál helyezte el a fiát. Aszódon Neumann titkos diáktársaságot alapított, vezetőként a a híres rablóvezér, Rinaldini, Petőfi a Becskereki álnevet viselte. 1837-től a selmeci líceumban tanult, Petőfi egy évvel később követte őt. Selmecen Neumann francia nyelvleckéket adott Petőfinek és Delhányi Zsigmondnak. Neumann Aszódon és Selmecen énekeskönyvet vezetett, melyben a korszak (Petőfi diákkorának) diákdalait és -verseit jegyezte fel.
1850. május 1-jén megházasodott, Mikolay Vilmát vette feleségül Orosházán. Fia, Neumann Jenő a szarvasi gimnáziumban tanított. Unokája, dr. Nádor (Neumann) Jenő a gimnázium igazgatója lett.
Neumann Károly 1890. december 30-án hunyt el Aradon. December 31-én Aradon helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Petőfi Sándor 1841 áprilisában Selmecen verset írt Neumann emlékkönyvébe. 1841 őszén Pozsonyban találkoztak, Neumann szállást adott Petőfinek, aki neki adományozta a Lanc versei című kéziratgyűjteményét és a Sólyom Sándor aláírással ellátott költeményeit. 1843 tavaszán Pozsonyban Neumann, valamint Delhányi voltak a költő szállásadói. Neumann megrótta a tanulmányait megszakító, a színészkedéssel próbálkozó Petőfit, aki megharagudott rá.
Neumann 1844-től Pesten, Benyovszky Péter családjánál nevelősködött. Petőfivel 1844-ben a Pilvaxban békültek ki. A költő a régi idők emlékére versesfüzetet ajándékozott neki. Neumann feltehetően Petőfi hatására felvette az Uj Károly írói nevet. 1844 novemberétől jelentek meg írásai – Uj Károly és Aszódi álneveken – a Pesti Divatlapban, emellett a lap színügyi referense volt. A Pesti Divatlap segédszerkesztője Petőfi volt. Neumann 1847-ig nevelősködött Pesten, majd teológiai tanulmányokat folytatott külföldön.
1848 novemberétől Orosházán volt segédlelkész, Mikolay István és Torkos Károly lelkészek segédeként szolgált a gyülekezetnél. 1848 decemberében Neumann Károly és Mikolay István hadi célra (ágyúöntés) felajánlotta a templom 1818-ban készített harangját. A harang végül visszakerült a toronyba. Neumann tíz hónapig, 1849 szeptemberéig szolgált Orosházán.
1849 és 1875 között az Arad vármegyei Fazekasvarsándon lelkészkedett. Nyugdíjazását követően Aradon telepedett le. 1880-ban huszonhárom – nagyrészt ismeretlen – Petőfi-verset jelentett meg a Vasárnapi Újságban. Neumann Károly az aradi polgári takarékpénztár tagja volt.
Lásd még
- Delhányi Zsigmond (1824–1900)
- Koren István (1805–1893)
- Petőfi István (1825–1880)
- Petőfi Sándor (1823–1849)
Források
- Kiss József – Irányi István: Petőfi aszódi és selmeci iskolatársának daloskönyve. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 77. évf. 1. füzet (1973) 99–108. p. (Látogatva: 2023. 03. 19.)
- Koszorús Oszkár: Petőfiről és Neumann Károly orosházi lelkészről. In: Orosházi Harangszó, 8. évf. 2. szám (2001. húsvét) 6–7. p. (Látogatva: 2023. 03. 16.)
- Neumann Károly gyászjelentése. In: OSZK Gyászjelentések (Látogatva: 2023. 03. 16.)
Kapcsolódó irodalom
- Balkányi Enikő: Delhányi Zsigmond: Adatok Petőfi Sándor életrajzához. In: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959. Szerk.: Vargha Balázs. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, 1959. 45–46. p.
- Még egy kiadatlan vers Petőfifől. In: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 34. szám (1880.) 558. p.
- Petőfi ifjukori kiadatlan költeményeiből. In: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 36. szám (1880. szeptember 5.) 590. p.
- Petőfi ifjukori kiadatlan költeményeiből. In: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 43. szám (1880. október 24.) 709. p.
- Petőfi ifjukori kiadatlan költeményeiből. In: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 45. szám (1880. november 7.) 741. p.
- Rexa Dezső: Petőfi „Lanc versei". In: Irodalomtörténet, 25. évf. 5–6. sz. (1936) 156–159. p.
Külső hivatkozások
- Koszorús Oszkár: A Petőfi család orosházi kapcsolata. In: Orosházi Harangszó, 13. évf. 1. szám (2006. böjt–húsvét) 4–5. p.
- Neumann Károly. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József
- Petőfi Sándor: Neumann Károly emlékkönyvébe. In: Verstár – ötven költő összes verse
