Hajtman János (1957–2020)

A BékésWiki wikiből

vívó szakedző

Tartalomjegyzék

Élete

Hajtman János 1957. február 18-án született. Édesapja Hajtman János, édesanyja Csuvarszki Erzsébet.

1985-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola vívó szakedzői szakát. A rendszerváltozást követően vívófelszereléseket gyártó céget alapított.

Hajtman János 2020. január 3-án hunyt el. Január 14-én a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Hajtman János Békéscsabán lett sikeres, országosan elismert vívó. 1972-ben tőrvívó serdülő bajnokságot nyert a Bcs. VTSK színeiben. 1973-ban részt vett a nemzetközi Balaton-bajnokságon. 1974-ben megnyerte az ifjúsági tőrvívó versenyt és a megyei ifjúsági vívóbajnokságot is, a szegedi tőrvívó verseny megnyerésével pedig aranyjelvényes ifjúsági sportolói minősítést szerzett. A Békés Megyei Vívó Szakszövetség 1975-ben serleggel díjazta az előző éves teljesítményét. 1976-ban felnőtt megyei bajnok lett. Csapatával, a Békéscsabai Tanács Agyagipar SK-val 1978-ban feljutott az Országos Bajnokság második osztályába (OB II). 1982-ben Hajtman nyerte az első megyei párbajtőr bajnokságot. 1983-ban párbajtőrben és férfi tőrben is diadalmaskodni tudott. Az 1984-es körzeti felnőtt vívóbajnokság párbajtőr kiírásán veretlenül győzedelmeskedett. 1985-ben az Előre Spartacus tőr-, valamint párbajtőrcsapata tagjaként is OB II-t nyert. Versenybíróként is tevékenykedett, a vidéki vívósport 1986. évi sportszerűségi díjával jutalmazták.

1981 óta edzősködött Békéscsabán. 1984-től a megyei vívószövetségnél főtitkári feladatokat látott el. Vezetésével szerzett először érmet országos csapatbajnokságon a Békéscsabai Előre Spartacus (1984). A Nemzetközi Vívószövetség meghívására párizsi továbbképzésen vett részt. A békéscsabai férfi és női tőrcsapatot, valamint a férfi párbajtőrözőket az OB I-ben is edzette.

Növendékei korosztályos magyar bajnoki címeket szereztek, valamint dobogós helyezéseket értek el. Versenyzőivel világbajnokságon is szerepelt. Nemzetközi junior Világ Kupára is utazott tanítványaival. A "Gödörben" (a békéscsabai vívók edzőhelyiségében, a Kórház utca 4. szám alatti épület alatt, az egykori sörház pincéjében) válogatott tanítványokat is felkészített. A magyar utánpótlás párbajtőr-válogatottat is edzette. A vívóválogatott szövetségi edzőjeként is tevékenykedett. A nemzeti csapatnak több békéscsabai sportolója is tagja volt. Tanítványa volt többek között Fekete Gábor, Horváth Tamás, Hajtman Zoltán, Márton Péter, Pusztai Péter. Edzette a szintén edzővé vált Ábelovszki Róbertet, Csetneki Istvánt, Runa Andreát, Medgyesi Istvánt és Galli Zsoltot is.

Az 1990-es évek elején a Békéscsabai Előre Spartacus vívószakosztályát a vidék legjobbjai között tartották számon. Csetneki Istvánnal és Galli Zsolttal a békéscsabai vívószakosztály fegyvermestere, technikai vezetője, menedzsere, valamint edzője is volt. Vezető edzőként jelentős érdemeket szerzett a helyi vívósport fennmaradásában. Irányításával a Békéscsabai Előre Vívó Egyesület és a Magyar Vívó Szövetség országos újoncbajnokságot és vidékbajnokságot is rendezett a városban. A Magyar Vívó Szövetség elnökségének, valamint edzőbizottságának is tagja volt. 1994-ben edzőtársával, Galli Zsolttal, valamint a Békéscsabai Előre Vívó Egyesület sportolóival (Tóth Hajnalkával, Fekete Gáborral és Hadár Andreával) ünnepségen vettek részt Békéscsabán.

1997-ben a Békéscsabai Előre Vívó Egyesület elnökévé választották. 1999 őszétől ismét a vívó egyesület felkészülését segítette. Később szakmai elnökhelyettesként segítette a munkát.

Veteránként folytatta pályafutását. Aranyérmet szerzett az 1998-as nosztalgia-vívóversenyen. Pástra lépett a 2005-ös szenior vívó-Európa-bajnokságon. 2006-ban csapat-Európa-bajnokságon szerepelt. Ugyanebben az évben a veterán vívók országos bajnokságán is mérkőzött.

Haláláig a békéscsabai Alföld Vívó Akadémiánál látott el szakedzői feladatokat.

Díjak, elismerések

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök