Darvas József (1912–1973)

A BékésWiki wikiből

1912. február 10-én született Orosházán. Író, politikus.


Tartalomjegyzék

Élete

1912–1945

Dumitrás József néven anyakönyvezték. Román eredetű vezetéknevét a 1932-ben Darvasra változtatta. Béres édesapja korán meghalt, anyja cselédkedésből próbálta eltartani őt és három testvérét. Sinka Istvánhoz hasonlóan már gyerekkorában megtapasztalta a mélyszegénységet, Darvasnak azonban lehetősége volt elvégezni a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, habár utána nem tudott elhelyezkedni tanítói oklevelével, így alkalmi munkákból kereste megélhetését Budapesten. A fővárosban felfigyelt rá Móricz Zsigmond, aki a Nyugatban rendszeresen közölte írásait, barátságot kötött a kibontakozóban lévő népi mozgalom tagjaival, Szabó Pállal, Féja Gézával és Veres Péterrel, valamint közel került az illegális kommunista pár diákmozgalmi tevékenységéhez. Kommunista nézetei miatt 1933-ban letartóztatták, Orosházára toloncolták vissza, ahol rendőri felügyelet alá került. 1936-tól egy évig szerkesztette a szintén kommunista Gondolat folyóiratot. Az 1937-ben alapított, a népi mozgalomhoz közel álló Márciusi Front tagja lett. A második világháború alatt tovább folytatta újságírói, író és politikai tevékenységeit, a német megszállás után értelemszerűen menekülnie kellett.

1945–1973

A szovjet „felszabadítást” üdvözölte. Ekkor kezdődött meg támogatott közszerepvállalása: számos tárcát vezetett, parlamenti képviselő az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a Magyar Írók Szövetségének elnöke. A Sztálin halála utáni Nagy Imre vezette kommunizmust újragondoló, a diktatúrát enyhítő és leépítő irányváltást ellenezte és támadta. 1956-ban kis híján életét veszti egy utcai lincselésben. 1957-ben csatlakozott az MSZMP-hez, Kádár támogatását élvezve. 1963-ban jelent meg a német megszállás és ötvenhat közötti időszak változásait tematizáló Részeg eső című regénye, amelyet az akkori kultúrpolitika az évtized egyik legjobb regényének tartott számon. Az Új Aurora békéscsabai folyóirat alapítója, azonban a lap megjelenését nem érhette meg 1973-as halála miatt.

Sírja a Fiumei úti sírkertben.

Munkássága

Szépirodalmi és publicisztikai írásaiban egyaránt a népi mozgalom azon törekvését követte, hogy a falvak, peremvidékek nyomorát ábrázolva sürgesse az elnyomott paraszti társadalom segítését, felemelését. Továbbá a kommunizmus eszméjéhez való hűsége határozta meg műveinek világát. Ma elsősorban a népi mozgalom egyik fontos szervező alakjaként tisztelik, munkásságának a kommunista diktatúra előtti hányadát emelve ki.

Díjai

Kétszeres Kossuth-díjas (1956, 1960).


Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök