Chován Zsigmond (1824–1891)

A BékésWiki wikiből

orgonista, tanító

Tartalomjegyzék

Élete

Chován Zsigmond 1824. november 30-án született Szarvason, híres tanítócsalád második gyermekeként. Édesapja Chován Zsigmond, édesanyja Kristóffy Julianna.

A népiskolát és a gimnáziumot Szarvason végezte. Pozsonyban teológiai tanulmányokat folytatott, a város hatással volt a zenei pályájára.

Vozárik Jozefinával kötött házasságot. Gyermekeik: Kálmán zeneakadémiai tanár, Zsigmond evangélikus lelkész és Berta.

Chován Zsigmond 1891. május 16-án hunyt el Szarvason. Május 18-án a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra..

Munkássága

Tanulmányait követően a Fráter családnál nevelősködött. Az 1848–49-es szabadságharc hatására az egyházi pályát választotta, Békéscsabán Broszman Dániel lelkész-esperes mellett szolgált segédlelkészként. Később a csabai magyar tannyelvű felsőbb iskolában tanított. A kolerajárvány idején érdemeket szerzett a kitartásával. A szabadságharc után a lakása több egykori diáktársa számára szolgált menedékként.

Bátyja, Chován Sámuel halála után néptanítóként került Szarvasra. Később az édesapja elhalálozását követően a központi leányiskola tanítója, valamint az egyház első organistája lett. Támogatta a szarvasi főgimnázium tanszékalapítványát. A szarvasi főgimnázium műének- és zenetanára volt, díjtalanul vezette az iskola dalkarát. Ő felelt az intézet hangszereinek javításáért, hangolásáért. Orgonaépítéskor bírálóként működött közre. A szarvasi kaszinó tagja volt.

A Tranoscius-féle énekeskönyv négyszáz dallamára írt partitúrái önálló kötetben jelentek meg.

Emlékezete

A Szarvasi Öregdiákok Szövetsége 1935-ben a szarvasi egyház egykori kántortanítója, Chován Zsigmond tiszteletére emléktáblát helyezett el a régi tanítói lak falán. Ezen a napon avatták fel fia, Chován Kálmán zongorművész emléktábláját a gimnázium falán.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök