Áchim László (1869–1927)

A BékésWiki wikiből

malomtulajdonos, bíró

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1869. december 31-én, Áchim János szűrszabó és Ondrovicky Terézia fiaként. Amellett, hogy gőzmalom-tulajdonos és ipartestületi elnök is volt, 1915 és 1918 között ő volt Békéscsaba utolsó bírája.

1899-ben, házasságot kötött egy földműves lányával, Gajdács Judittal. 1902-ben született meg egyetlen fia, Áchim László, aki édesapja malmában tanulta ki a mesterséget, és a későbbiekben a malomipar mellett belterjes gazdálkodással is foglalkozott tizennyolc holdas birtokán.

Áchim László köztiszteletnek örvendett mint bíró és mint mindig jó kedélyű, tréfára kész ember. Valóságos élő krónikása volt Békéscsabának, híres volt jóízű történeteiről, órákon át tudott mesélni a régi Csaba egykori lakóiról.

57 éves korában, agyvérzést kapott, és – rövid szenvedés után – 1927. április 5-én meghalt. Az utolsó békéscsabai bíró a Kastélyi temetőben lévő síremlék alatt – méltatlanul elfeledve – nyugszik.

Munkássága

1915. január 11-én választották meg bírónak az iparosok jelöltjeként, elsöprő többséggel. Hivatali ideje egybeesett az első világháborúval. A háború miatt Békéscsaba fejlődése megrekedt, a hadiadó kivetése is súlyosbította a lakosság életét. A frontról szomorú hírek érkeztek, főleg a 101-es gyalogezredben megsebesült és elesett katonákról. Békéscsaba a 101-es cs. és kir. gyalogezred front mögötti hátországa, egészségügyi bázisa volt. A világháború kezdetétől a frontról, az alföld–fiumei vasúton ideérkező sebesült katonákat tartalék katonai kórházakban helyezték el. Katonai kórházzá alakították át a Polgári Fiúiskola, a Rudolf Gimnázium, az Irányi, a Szent László és a Révay utcai állami elemi iskolák épületeit. A békéscsabai tartalékkórházban az ápolási adatok statisztikája szerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig összesen 79 868 katonát ápoltak. Áchim László 1917. december 17-én tizenegy tagú küldöttség élén elkísérte a bukovinai Csernovitzba azt az egyvagonnyi élelmiszer-szállítmányt, melyet a 101-es gyalogezred katonáinak gyűjtöttek össze Békéscsabán.

Áchim László mint Békéscsaba utolsó nagyközségi bírója sikeresen vezette a rendezett tanácsú várossá alakulás munkálatait. 1918. november 23-án, a várossá alakulás rendkívüli ülésén ért véget bírói megbízatása. Békéscsaba várossá alakulása után haláláig tagja maradt a képviselő-testületnek. Emellett négy éven át elnöke volt az ipartestületnek, igazgatója a Békés Megyei Kereskedelmi Banknak és az evangélikus presbitériumnak, valamint egyik kezdeményezője és alapítója az 1918. december 29-én alakult Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak. (Az Árpád Gőz-, Kád- és Gyógyfürdő épületének alapkőletétele csak évek múlva, 1926. október 23-án történt.) Tulajdonosként vezette a Felső-Körös partján lévő malmát.

Díjak, kitüntetések

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök