Wilim János (1800–1871)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+ Képgaléria)
a (Belső hivatkozások javítása)
8. sor: 8. sor:
'''Az alsó osztályokat Turócszentmártonban és Osgyánban végezte'''. Ezután '''Lőcsén, majd Eperjesen folytatta tanulmányait'''. Latinul, szlovákul, németül beszélt, de magyarul csak értett.'''  
'''Az alsó osztályokat Turócszentmártonban és Osgyánban végezte'''. Ezután '''Lőcsén, majd Eperjesen folytatta tanulmányait'''. Latinul, szlovákul, németül beszélt, de magyarul csak értett.'''  
-
'''[[1826|1826-ban]] megházasodott, Osko Kapitány Karolinát vette feleségül.''' Öt gyermekük született: János, Karolina, Amália, Vilma és Lujza. Karolina és Amália [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] evangélikus lelkész felesége volt.
+
'''[[1826|1826-ban]] megházasodott, Osko Kapitány Karolinát vette feleségül.''' Öt gyermekük született: János, Karolina, Amália, Vilma és Lujza. Karolina és Amália [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] evangélikus lelkész felesége volt.
Nem sokkal 50 éves tanári pályájának jubileuma után, '''[[1871]]. [[június 19.|június 19-én]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. [[június 20.|Június 20-án]] a Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Nem sokkal 50 éves tanári pályájának jubileuma után, '''[[1871]]. [[június 19.|június 19-én]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. [[június 20.|Június 20-án]] a Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
17. sor: 17. sor:
'''[[1821|1821-ben]] Nagykárolyban lett tanító''', ahol néhány hónap alatt megtanult magyarul, és elsajátította a tanítás gyakorlatát is. '''[[1825|1825-ben]] a mezőberényi evangélikus egyház hívta meg tanítónak.''' Diákjait a vallás és erkölcs mellett a történelmi tudatra is képezte.  
'''[[1821|1821-ben]] Nagykárolyban lett tanító''', ahol néhány hónap alatt megtanult magyarul, és elsajátította a tanítás gyakorlatát is. '''[[1825|1825-ben]] a mezőberényi evangélikus egyház hívta meg tanítónak.''' Diákjait a vallás és erkölcs mellett a történelmi tudatra is képezte.  
-
[[1842|1842-ben]] az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete Békéscsabára hívta. Itt az [[1842|1842-ben]] megnyílt "kastélyi iskola" tanítójává választották''', ahol évről évre mintegy 200 gyermeket tanított. Az iskolától kapott többszobás lakásban lakott családjával, melyben [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] is velük élt. Többször lett volna alkalma arra, hogy átmenjen a nagyobb anyagi előnyt nyújtó központi iskolába, de ragaszkodott "saját iskolájához" és tanítványaihoz. '''Élete végéig az iskolánál maradt.'''  
+
[[1842|1842-ben]] az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete Békéscsabára hívta. Itt az [[1842|1842-ben]] megnyílt "kastélyi iskola" tanítójává választották''', ahol évről évre mintegy 200 gyermeket tanított. Az iskolától kapott többszobás lakásban lakott családjával, melyben [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] is velük élt. Többször lett volna alkalma arra, hogy átmenjen a nagyobb anyagi előnyt nyújtó központi iskolába, de ragaszkodott "saját iskolájához" és tanítványaihoz. '''Élete végéig az iskolánál maradt.'''  
'''Különös érdeme volt a szépírás és rajzolás készségének kifejlesztése.''' '''Iskolájában ő vezette be elsőként a "testgyakorlatot".''' Tanítás közben különböző játékokkal biztosította a tanulók részére a naponta szükséges mozgást. A vallás áthatotta énektanítását is, a zenét kifejezetten szerette. Énekeket a Tranoscius-könyvből tanított. A szlovák nyelv mellett '''tanítványait megtanította magyarul írni és olvasni'''. A gyerekek mellett a szüleik képzésére is időt fordított.
'''Különös érdeme volt a szépírás és rajzolás készségének kifejlesztése.''' '''Iskolájában ő vezette be elsőként a "testgyakorlatot".''' Tanítás közben különböző játékokkal biztosította a tanulók részére a naponta szükséges mozgást. A vallás áthatotta énektanítását is, a zenét kifejezetten szerette. Énekeket a Tranoscius-könyvből tanított. A szlovák nyelv mellett '''tanítványait megtanította magyarul írni és olvasni'''. A gyerekek mellett a szüleik képzésére is időt fordított.

A lap 2021. február 25., 11:26-kori változata

evangélikus tanító, gyümölcsnemesítő

Wilim János

Tartalomjegyzék

Élete

1800. január 19-én Túróc megyében, Bisztricskán született. Szülei földművesek voltak.

Az alsó osztályokat Turócszentmártonban és Osgyánban végezte. Ezután Lőcsén, majd Eperjesen folytatta tanulmányait. Latinul, szlovákul, németül beszélt, de magyarul csak értett.

1826-ban megházasodott, Osko Kapitány Karolinát vette feleségül. Öt gyermekük született: János, Karolina, Amália, Vilma és Lujza. Karolina és Amália Haan Lajos evangélikus lelkész felesége volt.

Nem sokkal 50 éves tanári pályájának jubileuma után, 1871. június 19-én hunyt el Békéscsabán. Június 20-án a Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Wilim János sírja

1821-ben Nagykárolyban lett tanító, ahol néhány hónap alatt megtanult magyarul, és elsajátította a tanítás gyakorlatát is. 1825-ben a mezőberényi evangélikus egyház hívta meg tanítónak. Diákjait a vallás és erkölcs mellett a történelmi tudatra is képezte.

1842-ben az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete Békéscsabára hívta. Itt az 1842-ben megnyílt "kastélyi iskola" tanítójává választották, ahol évről évre mintegy 200 gyermeket tanított. Az iskolától kapott többszobás lakásban lakott családjával, melyben Haan Lajos is velük élt. Többször lett volna alkalma arra, hogy átmenjen a nagyobb anyagi előnyt nyújtó központi iskolába, de ragaszkodott "saját iskolájához" és tanítványaihoz. Élete végéig az iskolánál maradt.

Különös érdeme volt a szépírás és rajzolás készségének kifejlesztése. Iskolájában ő vezette be elsőként a "testgyakorlatot". Tanítás közben különböző játékokkal biztosította a tanulók részére a naponta szükséges mozgást. A vallás áthatotta énektanítását is, a zenét kifejezetten szerette. Énekeket a Tranoscius-könyvből tanított. A szlovák nyelv mellett tanítványait megtanította magyarul írni és olvasni. A gyerekek mellett a szüleik képzésére is időt fordított.

Diákjainak kertészeti alapismereteket is tanított. Faiskolát létesített, a gazdákat oltványokkal látta el. A Békésmegyei Gazdasági Egylet, mint a legkiválóbb gyümölcstermesztőt többször kitüntetésben részesítette. Pomológiai témában könyvei is jelentek meg. Emellett méhészkedéssel is foglalkozott.

Nem csak jó tanító, de jó hazafi is volt. Az 1848–49-es nemzeti mozgalom hatására tanítványainak és a lakosságnak megtanította Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Becskereken nemzetőrként teljesített szolgálatot.

1871. június 17-én 50 éves néptanítói jubileumán Szemián Sámuel csabai főjegyző tolmácsolta Csaba város elismerését és megbecsülését.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Lásd még

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök