Wenckheim József Antal (1780-1852)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 21., 15:28-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

A család története

A Hunt-Wenckheim család a német-római birodalom egyik legősibb és legnevesebb famíliájának egyike. A család a nevét Thüringia Wenck nevű településéről kapta. A „Wenck” jelentése birtokszékhely, a „heim”-é pedig: oda való. A család egyik ága Géza fejedelem idején telepedett le hazánkban. 1802-ben I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, Wenckheim József tábornok hősiességéért. Báró Harruckern János György 10 évig volt Békés Vármegye főispánja.

A Harruckern család leszármazottja, Gruber Terézia, aki férjhez ment Wenckheim József tábornokhoz. Ebből a házasságból született 1780-ban gróf Wenckheim József Antal.

Élete

Wenckheim József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, majd Révai Pál). Tanulmányai végeztével jegyzői hivatalt vállalt Arad vármegyében. Jegyzősége idején baráti zenekart alapított. A Harruckern-család férfiágának kihalása után az örökség Wenckheim József Antalt és öccsét, Ferencet illette. Az első szülött József Antal döntése értelmében, övé lett a békési, kígyósi, székudvari és aradszentmártoni uradalom, Ferencé a gyulai uradalom és a kastély.

Wenckheim József Antal a kígyósi puszta egy földszintes lakóházában, szavajárása nyomán „tanyán” lakott. Híres volt vendégszeretetéről: többször vendégeket invitált lakásába, asztalán szabad teríték várta az érkezőket, vasárnaponként cigányzene és tánc színesítette a délutánt. Kortársai igazi demokratának tartották, aki a nép barátja, jótevője volt. Mind szokásait, viselkedését és életmódját az egyszerűség jellemezte. Művelt ember volt, aki sokat olvasott, saját könyvtárat alakított ki. Németül, franciául és latinul is tudott. Birtokait a magas szintű termelés és állattenyésztés jellemezte: arab ló, szarvasmarha, juh és sertés állománya mellett, szél-, kőrejáró és vízi malommal is rendelkezett. Gazdaságában foglalkozott méhészettel, selyemtenyésztéssel és bortermeléssel is. Az utak szélét befásította, erdőket telepített uradalmaiba, valamint meghonosította az akácfát. Nevéhez fűződik a dohánytermesztés elindítása.

1815-ben Szegedről és környékéről dohánykertészeket telepített Újkígyós területére, ezzel Wenckheim gróf a község megalapítójávávált. A 100 kertésszel 40 évre szóló megállapodást kötött.

A gróf támogatta a szegényeket és a jótékonysági intézményeket. Adományokkal segítette például az 1848/49-es szabadságharc sikerességét. Ő alapította a békési Főgimnáziumot, földterületet adományozott a békési Református Egyháznak. Békés mellett iskolát hozott létre Új- és Ó-Kígyóson, Aradszentmártonban és Székudvaron is. Emellett templomokról és papi lakásokról is gondoskodott. 1810 körül Czigler Antal építésszel megépíttette ókígyósi kastélyát, majd 1844-ben a Szent Anna kápolnát.

Háromszor is megnősült. Első felesége Klempay Regina Rozália, akit még Aradon ismert meg, a második Feicht Anna volt. Mindketten korán elhunytak. Wenckheim gróf 1847. november 25-én összeházasodott Scherz Krisztinával. 1849. április 21-én megszületett leányuk, Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina, aki megkapta a gróf két korábbi és jelenlegi feleségének, a gyermek édesanyjának keresztnevét is. A gyermekáldás után nem sokkal később, négy hónap múlva, 24 éves korában elhunyt Scherz Krisztina.

Wenckheim Antal József 1852. december 28-án Pesten hunyt el. Neje, Scherz Krisztina mellé temették az ókígyósi családi kriptába. A gróf halála után lányát Göndöcs Benedek nevelte.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök