Wenckheim-kastély (Gerla)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kiegészítése - Jenő temetése, exhumálása, sportpálya építése)
(Kategória módosítása, belső hivatkozás elhelyezése, lelőhely hivatkozások)
21. sor: 21. sor:
* [[Gerla]]
* [[Gerla]]
 +
* [[Kastélypark (Gerla)]]
* [[Wenckheim Géza (1847-1924)]]
* [[Wenckheim Géza (1847-1924)]]
* [[Wenckheim Jenő (1883-1944)]]
* [[Wenckheim Jenő (1883-1944)]]
28. sor: 29. sor:
* D. Nagy András - Varga Árpád : A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX. században. Bp. : 2006.
* D. Nagy András - Varga Árpád : A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX. században. Bp. : 2006.
-
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Elektronikus változat]
+
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]
* [http://wenckheim.hu/gerla.htm Weinckheim kastélyok: Gerla. In: Wenckheim.hu] (2011.11.03.)
* [http://wenckheim.hu/gerla.htm Weinckheim kastélyok: Gerla. In: Wenckheim.hu] (2011.11.03.)
34. sor: 35. sor:
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznositási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznositási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
-
* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése I-II. 1988. Békés Megyei Levéltár, Gyula
+
* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése I. 1988. 110-125 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
-
* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000
+
* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p.
* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p.
-
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1966. (szakdolgozat)
+
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1966. (szakdolgozat) Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
44. sor: 45. sor:
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Ybl_Mikl%C3%B3s Ybl Miklós In: Wikipédia] (2011.11.03.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Ybl_Mikl%C3%B3s Ybl Miklós In: Wikipédia] (2011.11.03.)
-
[[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]]
+
[[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]]
 +
[[Kategória:Kastélyok és kúriák]]

A lap 2011. november 27., 19:08-kori változata

A gerlai Wenckheim kastély főbejárata
A gerlai Wenckheim kastély helyén az 1500-as években ferencesrendi kolostor állt. A barokk stílusú kastély terveit Ybl Miklós készítette 1854-ben gróf Wenckheim Károly felkérésére. Az emeletes rész és az istálló 1860-ban készült el. A 37 szobás "U" alakú épület közepében elhelyezett kastélykápolna építése 1869-ben fejeződött be. Károly halála után a gerlai kastélyt és birtokot Géza, majd annak fia, Jenő örökölte, akit 1944-ben a kastélyparkban temettek el. Földi maradványait 1964-ben a sportpálya építésekor exhumálták és a gerlai temetőben, szülei sírjában helyezték örök nyugalomba. A II. világháborút követő államosítás során a kastély állami tulajdonba került. A kastélyban kapott helyet a tsz-iroda, pártiroda, rendőrség és orvosi rendelő. 1947-től 1980-ig itt működött az általános iskola. A kastélyt 1980-ban életveszélyessé nyilvánították.

A 6,6 ha méretű francia barokk kert 2 ha-ra zsugorodott. A park értékes fáit, a tulipánfákat, a vérbükköket, és a hamiscipruoskat kivágták. A kastélyparkot 1989-ben védetté nyilvánították. A park legidősebb, legnagyobb méretű fái országos nyilvántartásba kerültek.

A műemlék jellegű épületet az önkormányzat több ízben eladta. Utoljára 2010-ben értékesítették azzal a feltétellel, hogy a vevőnek 5 éven belül fel kell újítania.

Tartalomjegyzék

Képgaléria

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök