Vidovszky Kálmán (1888–1932)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
(belső hivatkozás szerkesztése)
1. sor: 1. sor:
-
evangélikus lelkész, tanár. Gyoma, 1888. április 25. - Budapest, 1932. július 8.
+
evangélikus lelkész, tanár
-
Vidovszky Kálmán - Vidovszky Béla testvére - tízgyermekes jegyző családból származott. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián tanult. 1910-ben avatták lelkésszé, s még ez évben
+
 
-
került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes tanárnak. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes vallástanárrá nevezték ki.
+
'''Gyomán született [[1888]]. [[április 25.|április 25]]-én.''' Vidovszky Kálmán - '''[[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]] testvére''' - tízgyermekes jegyző családból származott. '''Középiskolai tanulmányait Szarvason majd [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte'''. '''Érettségi után a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián tanult.'''
-
Munkája nem szorítkozott kizárólag a szorosabb értelemben vett tanári munkára, a tanításra. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora
+
 
-
Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben 1912/13-1915/16 között háznagy volt. Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások szervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vezette a gimnázium ifjúságát. Járt
+
'''[[1910]]-ben avatták lelkésszé, s még ez évben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes tanárnak.''' '''A következő''', [[1911]]/[[1912|12]]-es '''tanévtől''' rendes '''vallástanárrá nevezték ki'''. Munkája nem szorítkozott kizárólag a szorosabb értelemben vett tanári munkára, a tanításra. '''Vezetése alá került a Gyámintézet''', ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd '''a Segítő-Egyesület''' vezetését is. '''A békéscsabai [[Auróra Kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben]] [[1912]]/[[1913|13]]-[[1915]]/[[1916|16]] között háznagy volt.'''
-
metországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. Az ő nevéhez
+
 
-
fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megalakulása, melynek egyben első parancsnoka is volt. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírre tettek szert. Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnevet szerzett imakönyvével is. 1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból, ugyanis
+
Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások szervezését: [[1912]]-ben Révbe, [[1913]]-ban Fiuméba és környékére, [[1914]]-ben Erdélybe vezette a gimnázium ifjúságát. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. '''Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megalakulása''', melynek egyben első parancsnoka is volt. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírre tettek szert. Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a '''Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon'''. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnevet szerzett imakönyvével is.  
-
országos viszonylatban is csakhamar felismerték kivételes értékét, s a bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon vezetését. 1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szarvassy Olgával. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így ráruházták az országos cserkész ellenőrzőtisztet, és megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkész Szövetség elnökévé. Két évvel később, 1932-ben egy epeműtét után fellépő szívgyengeség következtében alkotó munkájának teljében váratlanul elhunyt. Halála után 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét. 1992 óta utca őrzi emlékét.
+
 
-
MŰVEI:
+
'''[[1927]]. január végén''' távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból, ugyanis országos viszonylatban is csakhamar felismerték kivételes értékét, s a bányai egyházkerület meghívására '''Budapestre ment''', hogy átvegye a Luther Otthon vezetését. [[1927]]-től a '''budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett'''. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szarvassy Olgával. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így ráruházták az országos cserkész ellenőrzőtisztet, és '''megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével'''. '''[[1930]]-ban megválasztották a Magyar Cserkész Szövetség elnökévé'''. Két évvel később, '''[[1932]]. [[július 8.|július 8]]-án''' egy epeműtét után fellépő szívgyengeség következtében alkotó munkájának teljében '''váratlanul elhunyt Budapesten'''.
-
Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Bcs. 1914. Corvina ny. 8 p.
+
 
-
Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Bp. 1929. Körösvidék ny. 237 p.
+
Halála után '''[[1938]]-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely [[1949]]-ig viselte nevét. [[1992]] óta utca őrzi emlékét.'''
-
IRODALOM:
+
 
-
A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 190. p.
+
== Művei ==
-
DEDINSZKY Gyula A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Bcs. 1985. Dedinszky Gy. 139. p. (Kézirat.)  
+
 
-
Vidovszky Kálmán = A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926-27. iskolai évről. Közzéteszi Rell Lajos. Bcs. 1927. Rudolf-Reálgimn. 3-4. p.
+
* Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Békéscsaba: Corvina ny., 1914. p. 8.
-
Vidovszky Kálmán = A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932-33. iskolai évről. Közzéteszi Rell lajos. Bcs. 1933. Rudolf-Reálgimn. 3-6. p.
+
* Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Budapest: Körösvidék ny., 1929. p. 237.
-
Vidovszky Kálmán = Békésmegyei Közlöny. 59. évf. 1932. július 10. 147. sz. 2. p.
+
 
-
Vidovszky Kálmán = Körösvidék. 13. évf. 1932. július 10. 154. sz. 1., 4. p.
+
== Kapcsolódó irodalom ==
-
KÉP:
+
 
-
A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 19. tábla.
+
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. p. 190.
 +
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 19. tábla (Kép)
 +
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: 1985. p. 139. (Kézirat)  
 +
* Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926-27. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1927. p. 3-4.
 +
* Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932-33. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1933. p. 3-6.
 +
* Vidovszky Kálmán. In: Békésmegyei Közlöny. 59. évf. (1932. július 10.) 147. sz. p. 2.  
 +
* Vidovszky Kálmán. In: Körösvidék. 13. évf. (1932. július 10.) 154. sz. p. 1., 4.

A lap 2015. február 20., 15:42-kori változata

evangélikus lelkész, tanár

Gyomán született 1888. április 25-én. Vidovszky Kálmán - Vidovszky Béla testvére - tízgyermekes jegyző családból származott. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián tanult.

1910-ben avatták lelkésszé, s még ez évben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes tanárnak. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes vallástanárrá nevezték ki. Munkája nem szorítkozott kizárólag a szorosabb értelemben vett tanári munkára, a tanításra. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben 1912/13-1915/16 között háznagy volt.

Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások szervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vezette a gimnázium ifjúságát. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megalakulása, melynek egyben első parancsnoka is volt. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírre tettek szert. Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnevet szerzett imakönyvével is.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból, ugyanis országos viszonylatban is csakhamar felismerték kivételes értékét, s a bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon vezetését. 1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szarvassy Olgával. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így ráruházták az országos cserkész ellenőrzőtisztet, és megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkész Szövetség elnökévé. Két évvel később, 1932. július 8-án egy epeműtét után fellépő szívgyengeség következtében alkotó munkájának teljében váratlanul elhunyt Budapesten.

Halála után 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét. 1992 óta utca őrzi emlékét.

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök