Vidovszky Béla (1883–1973)
A BékésWiki wikiből
(Szócikk létrehozása) |
(belső hivatkozások létrehozása) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
festő művész | festő művész | ||
| - | + | ||
| - | A békéscsabai születésű Vidovszky Ferenc, a művész édesapja - Munkácsy Mihály gyermekkori pajtása - Gyomán kapott jegyzői hivatalt, ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat | + | A békéscsabai születésű Vidovszky Ferenc, a művész édesapja - [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] gyermekkori pajtása - Gyomán kapott jegyzői hivatalt, ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. |
| - | fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött Békéscsabára. Vidovszky Béla az elemi népiskolát | + | |
| - | A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol 1902-ben érettségizett. 1902 őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol 1905. június 28-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért további két évre - mint "továbbképző művésznövendék" - beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol tanára, mestere Ferenczy Károly volt. Tehetsége korán jelentkezett. 1902-ben diáktársáról, Gyóni Gézáról készített portrét, melyet -mint a művész első olajfestményét - a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őriz. 1905-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán, s 1907-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. Tanulmányait állami ösztöndíjjal 1908-ban Münchenben, 1909-ben pedig Párizsban folytatta. Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. 1909 őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. 1912-ben meghívták a szolnoki művésztelepre, melynek törzstagja lett egy emberöltőn át. Az I. világháború kitörése után a tüzérekhez hívták be; 1916-tól hadifestőként dolgozott. A Műcsarnok 1919/20 telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, | + | Vidovszky Béla Gyomán született [[1883]]. [[július 2.|július 2]]-án, az elemi népiskolát is itt járta ki. [[1894]]-ben a békéscsabai evangélikus algimnázium első osztályába lépett. A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol [[1902]]-ben érettségizett. [[1902]] őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol [[1905]]. [[június 28.|június 28]]-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért további két évre - mint "továbbképző művésznövendék" - beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol tanára, mestere Ferenczy Károly volt. |
| - | tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. 1937-ben a "Nyári reggel" című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; 1941-ben a "A gerendási búcsúból" című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki. A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. 1956-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak 1961. március 24-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért. 1966. március 25-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. Az 1973- | + | |
| - | Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi. 1983-ban, születésének 100. évfordulóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum emlékkiállítást rendezett. Szülővárosában Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény elnevezéssel múzeumot létesítettek. | + | Tehetsége korán jelentkezett. [[1902]]-ben diáktársáról, Gyóni Gézáról készített portrét, melyet -mint a művész első olajfestményét - a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őriz. [[1905]]-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán, s [[1907]]-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. Tanulmányait állami ösztöndíjjal [[1908]]-ban Münchenben, [[1909]]-ben pedig Párizsban folytatta. Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. [[1909]] őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. [[1912]]-ben meghívták a szolnoki művésztelepre, melynek törzstagja lett egy emberöltőn át. |
| + | |||
| + | Az I. világháború kitörése után a tüzérekhez hívták be; [[1916]]-tól hadifestőként dolgozott. A Műcsarnok [[1919]]/[[1920|20]] telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. [[1937]]-ben a "Nyári reggel" című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; [[1941]]-ben a "A gerendási búcsúból" című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki. | ||
| + | |||
| + | A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. [[1956]]-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak [[1961]]. [[március 24.|március 24]]-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért. | ||
| + | |||
| + | [[1966]]. [[március 25.|március 25]]-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. Az [[1973]]. [[február 6.|február 6]]- án Budapesten elhunyt Vidovszky Béla hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. | ||
| + | |||
| + | Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi. | ||
| + | |||
| + | [[1983]]-ban, születésének 100. évfordulóján a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeum]] emlékkiállítást rendezett. Szülővárosában Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény elnevezéssel múzeumot létesítettek. | ||
Katalógus | Katalógus | ||
A lap 2014. december 18., 13:20-kori változata
festő művész
A békéscsabai születésű Vidovszky Ferenc, a művész édesapja - Munkácsy Mihály gyermekkori pajtása - Gyomán kapott jegyzői hivatalt, ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött Békéscsabára.
Vidovszky Béla Gyomán született 1883. július 2-án, az elemi népiskolát is itt járta ki. 1894-ben a békéscsabai evangélikus algimnázium első osztályába lépett. A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol 1902-ben érettségizett. 1902 őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol 1905. június 28-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért további két évre - mint "továbbképző művésznövendék" - beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol tanára, mestere Ferenczy Károly volt.
Tehetsége korán jelentkezett. 1902-ben diáktársáról, Gyóni Gézáról készített portrét, melyet -mint a művész első olajfestményét - a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őriz. 1905-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán, s 1907-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. Tanulmányait állami ösztöndíjjal 1908-ban Münchenben, 1909-ben pedig Párizsban folytatta. Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. 1909 őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. 1912-ben meghívták a szolnoki művésztelepre, melynek törzstagja lett egy emberöltőn át.
Az I. világháború kitörése után a tüzérekhez hívták be; 1916-tól hadifestőként dolgozott. A Műcsarnok 1919/20 telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. 1937-ben a "Nyári reggel" című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; 1941-ben a "A gerendási búcsúból" című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki.
A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. 1956-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak 1961. március 24-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért.
1966. március 25-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. Az 1973. február 6- án Budapesten elhunyt Vidovszky Béla hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi.
1983-ban, születésének 100. évfordulóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum emlékkiállítást rendezett. Szülővárosában Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény elnevezéssel múzeumot létesítettek.
Katalógus
Vidovszky Béla. 1883. Gyoma - 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Szerk. Petőcz Károly. Bev. Born Miklósné. Fel. kiad. Szabó Ferenc. Bcs. 1983. 30 p.
Kapcsolódó irodalom
Dévényi Iván In memoriam Vidovszky Béla = Művészet. 14. évf. 1973. 3. sz. 43. p. Láng Miklós Békés megyéből indult el... (Vidovszky Béla, 1883-1973)= Új Aurora. 11. évf. 1983. 1. sz.86-90. p. Láng Miklós Vidovszky Békés megyében = Békési Élet. 18. évf. 1983. 4. sz. 497-499. p. Láng Miklós Vidovszky Béla festőművész. Bcs. 1983. Rózsa F. Gimn. 97 p. 39 tábla. Láng Miklós Vidovszky Béla száz éve született. Európai rangú enteriőrfestő= Békés Megyei Hírlap. 48.évf. 1993. július 3-4. 153. sz. 6. p. Láng Miklós Vidovszky Bélára emlékezve. A békési impresszionizmus jeles képviselője = Békés Megyei Népújság. 38. évf. 1983. július 2. 155. sz. 8. p. Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 840-841.p. Seregélyi György Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged. 1988. Seregélyi Gy. 663. p. Papp János Látogatóban Vidovszky Béla festőművésznél = Békési Élet. 5. évf. 1970. 1. sz. 111-115. p. Láng Miklós Békés megyéből indult el... (Vidovszky Béla, 1883-1973)= Új Aurora. 11. évf. 1983. 1. sz. 86. p. (Önarckép). Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 841. p. Vidovszky Béla. 1883. Gyoma - 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Szerk. Petőcz Károly. Bev. Born Miklósné. Fel kiad. Szabó Ferenc. Bcs. 1983. Borító. (Önarckép.)
