Vidovszky Béla (1883–1973)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozás javítása)
a (+ gyomaendrődi emléktábla)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
festőművész
festőművész
-
== Festővé válás ==
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:VidovszkyB MagyarsagKepesMelleklete 1934.jpg|bélyegkép|300px|Vidovszky Béla]]
 +
[[Fájl:VidovszkyB SzinhaziElet 1925.jpg|bélyegkép|300px|Üdvözlet Párizsból: Vadász Miklós, Basch Andor és Vidovszky Béla]]
 +
A békéscsabai születésű '''Vidovszky Ferenc, a művész édesapja – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] gyermekkori pajtása – [[Gyomaendrőd|Gyomán]] kapott jegyzői hivatalt''', ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. '''A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]].'''
-
A békéscsabai születésű '''Vidovszky Ferenc, a művész édesapja – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] gyermekkori pajtása – Gyomán kapott jegyzői hivatalt''', ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. '''A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]].'''  
+
'''Vidovszky Béla Gyomán született [[1883]]. [[július 2.|július 2]]-án''', az elemi népiskolát is itt járta ki. [[1894]]-ben a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai evangélikus algimnázium]] első osztályába lépett. A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol [[1902]]-ben érettségizett. [[1902]] őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol '''[[1905]]. [[június 28.|június 28]]-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet'''. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért '''további két évre – mint "továbbképző művésznövendék" – beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára''', ahol '''tanára''', mestere '''Ferenczy Károly volt'''.
-
'''Vidovszky Béla Gyomán született [[1883]]. [[július 2.|július 2]]-án''', az elemi népiskolát is itt járta ki. [[1894]]-ben a békéscsabai evangélikus algimnázium első osztályába lépett. A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol [[1902]]-ben érettségizett. [[1902]] őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol '''[[1905]]. [[június 28.|június 28]]-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet'''. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért '''további két évre – mint "továbbképző művésznövendék" – beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára''', ahol '''tanára''', mestere '''Ferenczy Károly volt'''.  
+
Tehetsége korán jelentkezett. '''[[1902]]-ben diáktársáról, [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni Gézáról]] készített portrét, melyet – mint a művész első olajfestményét – a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] őriz.''' '''[[1905]]-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán''', s [[1907]]-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. '''Tanulmányait állami ösztöndíjjal [[1908]]-ban Münchenben, [[1909]]-ben pedig Párizsban folytatta.''' Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. [[1909]] őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. '''[[1912]]-ben meghívták a szolnoki művésztelepre''', melynek törzstagja lett egy emberöltőn át.
-
Tehetsége korán jelentkezett. '''[[1902]]-ben diáktársáról, Gyóni Gézáról készített portrét, melyet -mint a művész első olajfestményét - a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őriz.''' '''[[1905]]-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán''', s [[1907]]-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. '''Tanulmányait állami ösztöndíjjal [[1908]]-ban Münchenben, [[1909]]-ben pedig Párizsban folytatta.''' Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. [[1909]] őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. '''[[1912]]-ben meghívták a szolnoki művésztelepre''', melynek törzstagja lett egy emberöltőn át.  
+
Vidovszky Béla '''[[1973]]. [[február 6.|február 6]]- án Budapesten hunyt el''', hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Az I. világháború kitörése után''' a tüzérekhez hívták be; [[1916]]-tól '''hadifestőként dolgozott'''. A Műcsarnok [[1919]]/[[1920|20]] telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. '''[[1937]]-ben a "Nyári reggel" című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; [[1941]]-ben a "A gerendási búcsúból" című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki.'''  
+
'''Az I. világháború kitörése után''' a tüzérekhez hívták be; [[1916]]-tól '''hadifestőként dolgozott'''. A Műcsarnok [[1919]]/[[1920|20]] telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. '''[[1937]]-ben a ''Nyári reggel'' című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; [[1941]]-ben ''A gerendási búcsúból'' című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki.'''  
A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. [[1956]]-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak [[1961]]. [[március 24.|március 24]]-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért.  
A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. [[1956]]-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak [[1961]]. [[március 24.|március 24]]-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért.  
-
[[1966]]. [[március 25.|március 25]]-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. Az '''[[1973]]. [[február 6.|február 6]]- án''' Budapesten '''elhunyt''' Vidovszky Béla hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
+
[[1966]]. [[március 25.|március 25]]-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a '''Munka Érdemrend arany fokozata''' kitüntetésben részesítette.
Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi.  
Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi.  
-
 
-
'''[[1983]]-ban, születésének 100. évfordulóján a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeum]] emlékkiállítást rendezett.''' '''Szülővárosában Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény elnevezéssel múzeumot létesítettek.'''
 
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
 +
* [[1983]]-ban, születésének 100. évfordulóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum '''emlékkiállítást rendezett'''.
 +
* Szülővárosában Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény elnevezéssel '''múzeumot létesítettek'''.
* [[1996]] óta '''[[Vidovszky Béla-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi emlékét''' Békéscsabán.
* [[1996]] óta '''[[Vidovszky Béla-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi emlékét''' Békéscsabán.
 +
* [[2003|2003-ban]] Gyomaendrődön '''[[Vidovszky Béla-emléktábla (Gyomaendrőd)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.
== Katalógus ==
== Katalógus ==
   
   
-
* Vidovszky Béla. 1883. Gyoma - 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. p. 30.
+
* Vidovszky Béla. 1883. Gyoma 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. 30. p.
== Források ==
== Források ==
-
* Dévényi Iván: In memoriam Vidovszky Béla. In: Művészet. 14. évf. 3. sz. 1973. p. 43.
+
* Dévényi Iván: In memoriam Vidovszky Béla. In: Művészet, 14. évf. 3. sz. (1973) 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Láng Miklós: Békés megyéből indult el... (Vidovszky Béla, 1883-1973). In: Új Aurora. 11. évf. 1. sz. 1983. p. 86-90.
+
* Láng Miklós: Békés megyéből indult el... (Vidovszky Béla, 1883–1973). In: Új Aurora, 11. évf. 1. sz. (1983) 86–90. p.
-
* Láng Miklós: Békés megyéből indult el... (Vidovszky Béla, 1883-1973). In: Új Aurora. 11. évf. 1. sz. 1983. p. 86. (Önarckép)
+
* Láng Miklós: Vidovszky Békés megyében. In: Békési Élet, 18. évf. 4. sz. (1983) 497–499. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Láng Miklós: Vidovszky Békés megyében. In: Békési Élet. 18. évf. 4. sz. 1983. p. 497-499.
+
* Láng Miklós: Vidovszky Béla festőművész. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. 1983. 97 p. 39 tábla. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Láng Miklós: Vidovszky Béla festőművész. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. 1983. p. 97. 39 tábla.
+
* Láng Miklós: Vidovszky Béla száz éve született. Európai rangú enteriőrfestő. In: Békés Megyei Hírlap, 48.évf. 153. sz. (1993. július 3–4.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Láng Miklós: Vidovszky Béla száz éve született. Európai rangú enteriőrfestő. In: Békés Megyei Hírlap. 48.évf. 153. sz. 1993. július 3-4. p. 6.  
+
* Láng Miklós: Vidovszky Bélára emlékezve. A békési impresszionizmus jeles képviselője. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 155. sz. (1983. július 2.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Láng Miklós: Vidovszky Bélára emlékezve. A békési impresszionizmus jeles képviselője. In: Békés Megyei Népújság. 38. évf. 155. sz. 1983. július 2. p. 8.
+
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K. 1981. 840–841. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K. 1981. p. 840-841.
+
* Papp János: Látogatóban Vidovszky Béla festőművésznél. In: Békési Élet, 5. évf. 1. sz. (1970) 111–115. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K. 1981. p. 841.
+
* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 663. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Papp János: Látogatóban Vidovszky Béla festőművésznél. In: Békési Élet. 5. évf. 1. sz. 1970. p. 111-115.
+
-
* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. p. 663.
+
* Vidovszky Béla. 1883. Gyoma - 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. Borító. (Önarckép.)
* Vidovszky Béla. 1883. Gyoma - 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. Borító. (Önarckép.)

A lap jelenlegi, 2021. szeptember 24., 16:05-kori változata

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Vidovszky Béla
Üdvözlet Párizsból: Vadász Miklós, Basch Andor és Vidovszky Béla

A békéscsabai születésű Vidovszky Ferenc, a művész édesapja – Munkácsy Mihály gyermekkori pajtása – Gyomán kapott jegyzői hivatalt, ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött Békéscsabára.

Vidovszky Béla Gyomán született 1883. július 2-án, az elemi népiskolát is itt járta ki. 1894-ben a békéscsabai evangélikus algimnázium első osztályába lépett. A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol 1902-ben érettségizett. 1902 őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol 1905. június 28-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért további két évre – mint "továbbképző művésznövendék" – beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol tanára, mestere Ferenczy Károly volt.

Tehetsége korán jelentkezett. 1902-ben diáktársáról, Gyóni Gézáról készített portrét, melyet – mint a művész első olajfestményét – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őriz. 1905-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán, s 1907-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. Tanulmányait állami ösztöndíjjal 1908-ban Münchenben, 1909-ben pedig Párizsban folytatta. Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. 1909 őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. 1912-ben meghívták a szolnoki művésztelepre, melynek törzstagja lett egy emberöltőn át.

Vidovszky Béla 1973. február 6- án Budapesten hunyt el, hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Az I. világháború kitörése után a tüzérekhez hívták be; 1916-tól hadifestőként dolgozott. A Műcsarnok 1919/20 telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. 1937-ben a Nyári reggel című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; 1941-ben A gerendási búcsúból című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki.

A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. 1956-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak 1961. március 24-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért.

1966. március 25-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette.

Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi.

Emlékezete

Katalógus

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök