Varságh Béla (1840–1925)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2021. március 17., 09:14-kor történt szerkesztése után volt.
Varságh Béla

gyógyszerész

Varságh Béla gyászjelentése

Tartalomjegyzék

Élete

Varságh Béla 1840. augusztus 30-án, Mezőberényben született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt. Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot Szarvason végezte. 1856 és 1859 között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig Orosházán Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként (18641867). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.

1925. október 29-én Békéscsabán halt meg. 1925. október 31-én helyezték örök nyugalomra a Vasúti temetőben.

Munkássága

A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és 1868-ban (egyes források szerint 1869-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak 1891-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát 1892-ben (egyes források szerint 1894-ben) adta bérbe munkatársának, Réthy Bélának, aki 1911-ben meg is vásárolta azt.

Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselő-testületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf Reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt. Kezdeményezésére 1899. november 25-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület, melynek első közgyűlésén, 1900. január 7-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának 1914. március 29-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.

1904-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott. Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet. A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement.

Emlékezete

Halála után, 1929-ben utcát neveztek el róla. (Az egykori szőlőskertjeinél, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök