Varságh Béla (1840–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (+ emléktábla)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎|bélyegkép|300px|Varságh Béla]]
gyógyszerész
gyógyszerész
-
 
+
[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎|bélyegkép|200px|Varságh Béla gyászjelentése]]
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎|bélyegkép|Varságh Béla]]
 
'''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.'''
'''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.'''
-
'''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.'''
+
'''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]][[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.'''
 +
 
 +
'''[[1925]]. [[október 29.|október 29]]-én Békéscsabán halt meg.''' [[1925]]. [[október 31.|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a Vasúti temetőben.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''
+
A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén ([[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]] 6.) állt. Az egyemeletes épületet amelyben ma is működik csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862–1935)|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''
-
'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]]''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
+
 
-
[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎|bélyegkép|Varságh Béla gyászjelentése]]
+
'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselő-testületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Reálgimnázium]] kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.|november 25]]-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget [[1914|1914-ig]] töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
 +
 
 +
[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.
Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
-
A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. '''[[1925]]. [[október 29.|október 29]]-én Békéscsabán halt meg.''' 1925. [[október 31.|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben.
+
A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
'''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)
+
* '''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)
 +
* [[2019|2019-ben]] [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)|Varságh Béla és a Réthy-dinasztia tiszteletére '''emléktáblát''']] '''helyeztek el a Sas Gyógyszertár falán'''.
== Források ==
== Források ==
* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január) 4–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január) 4–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja] (Látogatva: 2021. 08. 28.)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
40. sor: 46. sor:
[[Kategória:Gyógyszerészek]]
[[Kategória:Gyógyszerészek]]
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
 +
[[Kategória:Mezőberény]]
 +
[[Kategória:Szarvas]]

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 28., 11:45-kori változata

Varságh Béla

gyógyszerész

Varságh Béla gyászjelentése

Tartalomjegyzék

Élete

Varságh Béla 1840. augusztus 30-án, Mezőberényben született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt. Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot Szarvason végezte. 1856 és 1859 között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig Orosházán Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként (18641867). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.

1925. október 29-én Békéscsabán halt meg. 1925. október 31-én helyezték örök nyugalomra a Vasúti temetőben.

Munkássága

A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és 1868-ban (egyes források szerint 1869-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak 1891-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát 1892-ben (egyes források szerint 1894-ben) adta bérbe munkatársának, Réthy Bélának, aki 1911-ben meg is vásárolta azt.

Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselő-testületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf Reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt. Kezdeményezésére 1899. november 25-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület, melynek első közgyűlésén, 1900. január 7-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának 1914. március 29-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.

1904-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott. Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet. A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement.

Emlékezete

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök