Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „== Élete, hagyatéka == Urszinyiné Molnár Júlia Urszinyi Andor ügyvéd fiának, '''Urszinyi Dezső …”)
a (Nyelvi ellenőrzés, az Urszinyinére nem vonatkozó részek törlése)
1. sor: 1. sor:
-
== Élete, hagyatéka ==
+
== Élete ==
-
Urszinyiné Molnár Júlia [[Urszinyi Andor (1814‒1987)|Urszinyi Andor]] ügyvéd fiának, '''[[Urszinyi Dezső (1841‒1905)|Urszinyi Dezső]] miniszteri titkárnak a felesége''' volt.
+
Urszinyiné Dezsőné Molnár Júlia [[Urszinyi Andor (1814-1887)|Urszinyi Andor]] ügyvéd fiának, '''[[Urszinyi Dezső (1841‒1905)|Urszinyi Dezső]] miniszteri titkár felesége''' volt. A házasságukból gyermek nem született. Férje halála után, [[1905|1905-ben]] a gerendási birtokára költözött.
-
'''Végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta''' azzal a kikötéssel, hogy a háromszáz holdnyi gerendási ingatlana vételárából az ő és a férje nevét viselő '''árvaházat létesítsenek és tartsanak fenn''' a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti villaszerű házában, amelyben „apátlan-anyátlan árvák nyernek majd elhelyezést nemre és vallásra való tekintet nélkül”. A vagyon összértékét 80 és 400 ezer korona közöttire becsülte a korabeli sajtó. Az [[1910|1910-ben]] Budapesten kelt alapítvány szerint az árvaház '''felirata ez lett volna: „Urszinyi Dezső és neje Molnár Júlia alapítványi községi árvaház”.'''
+
Urszinyi Molnár Júlia '''[[1914]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. [[augusztus 19.|Augusztus 19-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.
-
[[Szemián Sámuel (1827‒1891)|Szemián Sámuel]] városi főjegyző halála után, [[1910|1910-ben]] Szemián sornak nevezte el a város azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét [[1949|1949-ben]] változtatták Derkovits sorra.) Szülőktől örökölt családi házát az Urszinyi család vásárolta meg, Urszinyi Dezső annak helyén építette fel [[1898|1898-ban]] szép házát [[Wagner József]] építőmester tervei alapján.
+
'''Végrendeletében – a nagyjából 400 ezer korona értékű – vagyonát a városra hagyta''' azzal a kikötéssel, hogy a háromszáz holdnyi gerendási ingatlana vételárából az ő és a férje nevét viselő '''árvaházat létesítsenek''' a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatt. Az alapítvány szerint az árvaház '''felirata ez lett volna: „Urszinyi Dezső és neje Molnár Júlia alapítványi községi árvaház".'''
-
A végrendeletét Urszinyi Dezső rokonai megtámadták, de a bíróság elutasította a keresetet, a hagyaték véglegesen Békéscsaba tulajdonába került. A képviselő-testület [[1915]]. [[december 23.|december 23-án]] elkészítette és a megye törvényhatósági bizottságához beterjesztette az árvaház alapító oklevelet. Az elképzelések szerint a községi árvaházba teljesen elárvult, elsősorban békéscsabai gyermekeket vehettek volna fel, akik tizenkét, kivételes esetekben tizennégy éves korukig maradhattak volna az intézetben, és csak az állami elemi iskolába járhatnak volna. A földet értékesítették, azonban a pénz, miután hadikölcsönbe kellett elhelyezni, hamarosan elértéktelenedett. A villa polgármesteri házként szolgált tovább, először [[Berthóty István (1872-1929)|dr. Berthóty István]], majd dr. Jánossy Gyula polgármester lakott benne. A város nem nyugodott bele az alap elvesztésébe. A ház évi lakbérét 3000 koronáról 6000 koronára emelték fel, az árvaház fenntartási költségeihez évi 30 ezer koronát ajánlottak fel. A népjóléti miniszter [[1926|1926-ban]] hozzájárult ahhoz, hogy az Urszinyi-ház a város birtokába kerüljön, és helyette a régi vásártéren, a Dobozi út elején építsenek árvaházat. [[1926|1926-ban]] [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] városi mérnök elkészítette a tervvázlatokat egy egyemeletes, 28 ágyas árvaház részére. [[1928|1928-ban]] Rosenthal Adolf földbirtokos, malomtulajdonos felajánlotta, hogy az általa fenntartott, a vasúti híd jaminai lábánál álló hadiárvaházat az Urszinyi-árvaház alapjához csatolják. [[1936|1936-ban]] az árvaházi alapból a város 130 kishold földet vásárolt, amelyet bérbe adtak, hogy tovább gyarapodjon az alapítvány vagyona. Az árvaház azonban végül nem épült meg. Az [[1949|1949-ben]] megszervezett körzeti könyvtár kapott ebben az épületben helyet, így azóta az egykori Urszinyi-ház könyvtári célokat szolgál a [[Békés Megyei Könyvtár]] részeként.
+
Urszinyiné a cselédjéről, Penyaska Terézről is gondoskodott, akire 10 ezer koronát és egy lakást hagyott.
-
== Emlékezete ==
+
Az Urszinyi-féle árvaház nem nyílt meg, polgármesteri lakásként használták. Jelenleg a [[Békés Megyei Könyvtár]] részeként funkcionál.
-
* '''A város [[1925|1925-ben]] Urszinyi Dezsőné utcát alakított''' az akkori Szőlős (Szőlő) utca kettéosztásával, ezzel állított emléket Urszinyiné Molnár Júlia nemes felajánlásának.
+
== Források ==
== Források ==
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 48. évf. 5. szám, 1916. január 30. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 48. évf. 5. szám, 1916. január 30. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba nagy öröksége. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AzEst_1914_08/?query=ursziny%20%C3%A1rvah%C3%A1z%20csaba&pg=201&layout=s Az Est, 5. évf. 212. szám (1914. augusztus 25.) 6. p.]
 +
* Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba, 2000. 205–206. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nagy alapitvány csabai leány-árvaházra. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%22moln%C3%A1r%20j%C3%BAlia%22%20%C3%A1rvah%C3%A1z&pg=312&layout=s Békés, 46. évf. 34. szám (1914. augusztus 23.) 5. p.]
* Pesti Hírlap, 39. évf. 40. szám, 1917. február 9.
* Pesti Hírlap, 39. évf. 40. szám, 1917. február 9.
* Pesti Napló, 65. évf. 205. szám, 1914. augusztus 25.
* Pesti Napló, 65. évf. 205. szám, 1914. augusztus 25.
* Urszinyi-árvaház. In: [http://csabaihazak.blog.hu/2017/01/23/urszinyi-arvahaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
* Urszinyi-árvaház. In: [http://csabaihazak.blog.hu/2017/01/23/urszinyi-arvahaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
* Vasárnapi Újság, 52. évf. 49. szám, 1905. december 3.
* Vasárnapi Újság, 52. évf. 49. szám, 1905. december 3.
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Gál Miksa: Egy másik alapitvány története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1936_10/?query=%22Urszinyi%20Dezs%C5%91%22&pg=39&layout=s Délmagyarország, 12. évf. 234. szám (1936. október 4.) 10. p.]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]

A lap 2019. március 14., 12:08-kori változata

Élete

Urszinyiné Dezsőné Molnár Júlia Urszinyi Andor ügyvéd fiának, Urszinyi Dezső miniszteri titkár felesége volt. A házasságukból gyermek nem született. Férje halála után, 1905-ben a gerendási birtokára költözött.

Urszinyi Molnár Júlia 1914. augusztus 17-én hunyt el Békéscsabán. Augusztus 19-én a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Végrendeletében – a nagyjából 400 ezer korona értékű – vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy a háromszáz holdnyi gerendási ingatlana vételárából az ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatt. Az alapítvány szerint az árvaház felirata ez lett volna: „Urszinyi Dezső és neje Molnár Júlia alapítványi községi árvaház".

Urszinyiné a cselédjéről, Penyaska Terézről is gondoskodott, akire 10 ezer koronát és egy lakást hagyott.

Az Urszinyi-féle árvaház nem nyílt meg, polgármesteri lakásként használták. Jelenleg a Békés Megyei Könyvtár részeként funkcionál.

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Urszinyin%C3%A9_Moln%C3%A1r_J%C3%BAlia_(1849%E2%80%931914)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök