Urszinyi Andor (1814–1887)

A BékésWiki wikiből

ügyvéd, földbirtokos

A Gömör megyei Csetneken született 1814-ben.

A birtokos szülők korán észrevették gyermekük tehetségét, s mindent elkövettek iskoláztatásáért. A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat Budapesten végezte.

1836-ban Szarvasra került rokonaihoz, Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, kiknek édesanyja Urszinyi leány volt. Itt ügyvédeskedett 1840-ig. Ekkor, 26 évesen került Békéscsabára, ahol mint ügyvéd nyitott irodát, s egyes nagyobb grófi uradalmak ügyészükké választották. Jelentős szerepet játszott a közéletben- a reformmozgalmak híve volt.

Csabán az 1836. évi úrbéri törvények alapján megindult a legelő-elkülönítés a város és földesurai között. Urszinyi 1844-ben az összes földesúr nevében - ekkor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - mindkét felet kielégítő egyezséget létesített. 1845-ben a már megnyert bizalom alapján tevékeny szerepet játszott az örökváltsági szerződés elkészítésében. (Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, ha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.) A szabadságharc idején,amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az alig 34 éves ügyvédet a város bírájává választották. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett az ügyek vezetésében.

Világos után ő is visszavonult a közügyektől, még az ügyvédi gyakorlattal is felhagyott. Birtokára vonult vissza, s gazdasága vezetésével foglalkozott. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: mint a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd mint esperesi felügyelő, az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen foglalt állást, s tekintélyét latba vetve küzdött annak visszavonásáért. Az 1860-as években, amint enyhült az osztrák nyomás, újból közszereplést vállalt. 1861-ben Békés vármegye másod-alispánjává választották. Az alkotmány felfüggesztésekor azonban ismét birtokára vonult vissza.

Ebben az időben kötött barátságot Trefort Ágostonnal, s együtt munkálkodtak az egész megyére szóló gazdasági egylet létrehozásán. Ők dolgozták ki az alapszabályt, agitáltak, buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gazdasági gyűléseken indult meg újra s bontakozott ki - Bécs háta mögött - a helyi politikai élet. 1861-ben e Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató elnökének választották Urszinyit. Ezt a megbízatást 1870-ig látta el. Ugyancsak Treforttal együtt fáradozott a község fejlődésének lökést adó alföld-fiumei vasút megteremtésén. Az 1870-es évektől kezdve romló egészségi állapota s felesége, Korposgyalaki Erzsébet elvesztése miatt végleg visszavonult a közélettől.

1887. március 28-án hunyt el Békéscsabán, emlékét 1910-től utca őrzi.

IRODALOM: CZEGLÉDI Imre Békéscsaba utcanevei. Bcs. 1981.Városi Tanács V.B. 136. p. HAAN Lajos Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs.1991.Békés M. Önkorm.Hiv. 56. p. NAGY Károly Urszinyi Andor = Békés. 6. évf. 1887. április 3. 14. sz. 1. p. Urszinyi Andor = Békésmegyei Közlöny. 14. évf. 1887. március 31. 26. sz. 2-3. p. ZLINSZKY István A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860-1896. Bcs. 1896. Corvina ny. 45-47. p.