Thék Endre (1842–1919)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képek feltöltése)
a (Korrekció)
29. sor: 29. sor:
* 1898: gróf Andrássy Tivadar Fő utcai palotájának ebédlője.
* 1898: gróf Andrássy Tivadar Fő utcai palotájának ebédlője.
* 1899–1900: Az Országház miniszterelnöki dolgozószobájának íróasztala, ruhásszekrénye, és könyvszekrénye.
* 1899–1900: Az Országház miniszterelnöki dolgozószobájának íróasztala, ruhásszekrénye, és könyvszekrénye.
-
A kivitelezés során sok esetben együttműködött az épületek tervezőivel, többek között Meinig Artúrral, [[Ybl Miklós (1814-1891)|Ybl Miklóssal]], Hauszmann Alajossal, Foerk Ernővel és Steindl Imrével, akik a kor neves építészei voltak.
+
A kivitelezés során sok esetben együttműködött az épületek tervezőivel, többek között Meinig Artúrral, [[Ybl Miklós (1814–1891)|Ybl Miklóssal]], Hauszmann Alajossal, Foerk Ernővel és Steindl Imrével, akik a kor neves építészei voltak.
== Kitüntetései ==
== Kitüntetései ==
61. sor: 61. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842–1919). Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842–1919). Orosháza : Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Thék Endre emléksarkot rendeztek be az orosházi múzeumban. On: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/thek-endre-emleksarkot-rendeztek-be-az-oroshazi-muzeumban-2490408/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 02. 11.)
* Thék Endre emléksarkot rendeztek be az orosházi múzeumban. On: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/thek-endre-emleksarkot-rendeztek-be-az-oroshazi-muzeumban-2490408/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 02. 11.)
* Thék Endrére emlékezik Orosháza. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/thek-endrere-emlekezik-oroshaza-1998410/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 06. 10.)
* Thék Endrére emlékezik Orosháza. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/thek-endrere-emlekezik-oroshaza-1998410/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 06. 10.)
-
* [http://www.fataj.hu/2011/04/016/Thek-Endre.pdf Tóth Sándor László – Verasztó Antal: A fafeldolgozás nagyjai. Thék Endre (1842–1919) élete és munkássága. Faipari Tudományos Egyesület, Budapest, 2011.] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
+
* [http://www.fataj.hu/2011/04/016/Thek-Endre.pdf Tóth Sándor László – Verasztó Antal: A fafeldolgozás nagyjai. Thék Endre (1842–1919) élete és munkássága. Budapest : Faipari Tudományos Egyesület, 2011] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
-
* Verasztó Antal: Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez. Verasztó Antal, Orosháza, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Verasztó Antal: Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez. Orosháza : Verasztó Antal, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Bogdán István: Régi magyar mesterségek. Magvető Kiadó, Budapest, 1973. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Bogdán István: Régi magyar mesterségek. Budapest : Magvető Kiadó, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Estók János (főszerk.): Nemzeti évfordulóink 2017. Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest, 2017. 58. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Lovay Zsuzsanna: Endre Thék and the design of the prime minister’s study in the hugarian parliament. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ArsDecorativa_18_1999/?query=th%C3%A9k%20endre&pg=4&layout=s Ars Decorativa 18. Szerk.: Szilágyi András. Budapest, 1999. 77–93. p.] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ArsDecorativa_18_1999/?query=th%C3%A9k%20endre&pg=4&layout=s Lovay, Zsuzsanna: Endre Thék and the design of the prime minister’s study in the hugarian parliament.] In: Ars Decorativa 18. Iparművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 1999. 77–93. p. (Látogatva: 2017. 08. 09.)
+
* Lovay Zsuzsanna: Thék Endre historizáló bútorművészete. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01615/00003/pdf/27lovay_379_390.pdf Ars Hungarica, 1. szám (2006) 379–390. p.] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
-
* [http://epa.oszk.hu/01600/01615/00003/pdf/27lovay_379_390.pdf Lovay Zsuzsanna: Thék Endre historizáló bútorművészete.] In: Ars Hungarica, 2006, 1. szám. 379–390. p. (Látogatva: 2017. 08. 09.)
+
* Lovay Zsuzsanna: Thék Endre szerepe a budai királyi palota Szent István termének berendezésében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ArsDecorativa_16_1997/?pg=4&layout=s Ars Decorativa 16. Szerk.: Szilágyi András. Budapest, 1997. 155–167. p.] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ArsDecorativa_16_1997/?pg=4&layout=s Lovay Zsuzsanna: Thék Endre szerepe a budai királyi palota Szent István termének berendezésében.] In: Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. Iparművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 1997. 155–167. p. (Látogatva: 2017. 08. 09.)
+
* Nemzeti évfordulóink 2017. Főszerk.: Estók János. Budapest : Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2017. 58. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Vadas József: A magyar bútor 100 éve. Típus és modernizáció. Fortuna Kft., Budapest, 1992. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Vadas József: A magyar bútor 100 éve : tipus és modernizáció. Budapest : Fortuna Kft., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NepszabadsagBP_2002_11/?query=a%20modern%20magyar%20b%C3%BAtoripar%20megteremt%C5%91je&pg=5&layout=s Vadas József: A „méltóságos” asztalos. Százhatvan éve született Thék Endre, a modern bútoripar megteremtője.] In: Népszabadság, 2002, 255. szám. 36. p. (Látogatva: 2017.08.10.)
+
* Vadas József: A „méltóságos” asztalos. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NepszabadsagBP_2002_11/?query=a%20modern%20magyar%20b%C3%BAtoripar%20megteremt%C5%91je&pg=5&layout=s Népszabadság – Budapest melléklet (2002. november 2.) 36. p.] (Látogatva: 2017. 08. 10.)
-
* Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai, 1889–2010. Orosháza : Vár. Önkorm., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai, 1889–2010. Orosháza : Vár. Önkorm., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [http://epa.oszk.hu/00700/00713/00191/pdf/tiszataj_EPA00713_2007_07_014-017.pdf Verasztó Antal: Orosháza jeles szülötte.] In: Tiszatáj, 2007, 7. szám. 14–17. p. (Látogatva: 2017. 08. 10.)
+
* Verasztó Antal: Orosháza jeles szülötte. In: [http://epa.oszk.hu/00700/00713/00191/pdf/tiszataj_EPA00713_2007_07_014-017.pdf Tiszatáj, 7. szám (2007) 14–17. p.] (Látogatva: 2017. 08. 10.)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.meselohazak.hu/2016/11/09/egy-fafarago-emlekere-ulloi-ut-66a-es-c/ Meselohazak.hu]
* [http://www.meselohazak.hu/2016/11/09/egy-fafarago-emlekere-ulloi-ut-66a-es-c/ Meselohazak.hu]
-
* [http://www.njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh1eg2ed7dr6eo1dt6ee9em2cj3by6bx5cd0cc9bw8bz7p Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015 (XI.3.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Képviselő-testülete által adományozható elismerésekről], 19. – 21. §(Látogatva: 2017. 08. 15.)
+
* [http://www.njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh1eg2ed7dr6eo1dt6ee9em2cj3by6bx5cd0cc9bw8bz7p Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015 (XI.3.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Képviselő-testülete által adományozható elismerésekről], 19. – 21. § (Látogatva: 2017. 08. 15.)
* [http://www.oroshaza.hu/oroshaza-jelesei-oh/thek-endre/ Orosháza jelesei. In: Orosháza Város honlapja]
* [http://www.oroshaza.hu/oroshaza-jelesei-oh/thek-endre/ Orosháza jelesei. In: Orosháza Város honlapja]
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9k_Endre Thék Endre In: Wikipedia] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9k_Endre Thék Endre In: Wikipedia] (Látogatva: 2017. 08. 09.)

A lap 2021. március 23., 13:36-kori változata

bútorasztalos, iparos, kereskedő

Tartalomjegyzék

Élete

Thék Endre
ThekEndre 1912.jpg

1842. november 3-án született Orosházán. Édesapja Thék András női szabó, édesanyja Urszuly Mária. Egyetlen testvére Márton kisgyermekként elhunyt.

Thék Endre két alkalommal nősült meg. Első felesége Morbitzer Antónia, második felesége Kleineisel Ilona volt. Gyermek egyik házasságból sem született.

Életének végén tragikus fordulatot hozott számára az 1. világháborút követő bizonytalan politikai helyzet. Az üzem munkásai már 1918 decemberében elfoglalták gyárát, amit 1919 márciusában a Tanácsköztársaság hivatalosan is kisajátított. Minden bizonnyal életművének elveszítése is fokozta már meglévő betegségét.

1919. június 8-án Balatonfüreden hunyt el. Szerény körülmények között tartott első temetésére június 11-én került sor, végső nyugalomra a családi sírboltba ünnepélyes körülmények között csak a Kommün bukása után helyezhették.

Munkássága

A család szerény anyagi körülményei miatt taníttatását hosszú távon nem tudták finanszírozni, így asztalos inasnak adták Daubner Pál asztalosmesterhez. Tanulólevelét 1859-ben kapta meg, mely igazolta az inasévek kitöltését és mesterségbeli jártasságát. Az ezután következő vándoréveiről bizonytalan adatok állnak rendelkezésre az évszámok tekintetében. Annyi bizonyos, hogy a következő több mint egy évtizedet asztalossegédként munkával, tanulással és szakmai kapcsolatainak kialakításával töltötte. Kezdetben Békéscsabán dolgozott, majd Pestre költözött. Itt már sikerült kialakítania első külföldi kapcsolatait, így több alkalommal hosszabb időt tölthetett Bécsben, a Habsburg Birodalom fővárosában. Nemzetközi vándorévei alatt eljutott a francia fővárosba is, ahol egy bútoripari vállalat ranglétráján középvezetői pozícióig jutott el. Részt vett az 1867. évi párizsi világkiállításon, ahol díjat nyert. Visszatérésének legvalószínűbb oka a francia–porosz háború (1870–1871) nyomán kialakult bizonytalan politikai helyzet volt.

Franciaországból hazatérve először Békéscsabán dolgozott, de nemsokára újra Budapestre költözött. 1872-ben saját asztalosműhely alapításába fogott a józsefvárosi Szűz utcában. Thék külföldi vándorévei alatt már ismerte a gőzgépek használatának jelentőségét, műhelyét is ilyen gépekkel szerelte fel, ami a hazai gyakorlatban még nem volt elterjedve. Az ebből adódó gyorsaság a szakértelemmel párosulva számottevő versenyelőnyt biztosított számára, már a kezdetektől fogva sok megrendelést kapott. Üzemét 1885-ben sikerült bővítenie, amikor megvásárolta a Tauszig bútorgyár Üllői úti telephelyét. A cég alkalmazottainak létszáma évről évre nőtt, a századfordulóra már több mint 500 főt foglalkoztatott. Hírnevét magánrendelések alapozták meg, melynek során polgári lakások, kastélyok és paloták bebútorozását vállalta. Később jelentős mennyiségű állami megrendelésekre is szert tett, cége részt vett a század utolsó negyedében épült Operaház, Törvényszéki Palota, Kúria, a budai királyi palota berendezési tárgyainak elkészítésében. Legismertebb munkái mégis az Országház épületében találhatók, ahol többek között a miniszterelnöki dolgozószoba berendezéseinek elkészítését vállalta. Az 1890-es években tevékenységét zongoragyártással bővítette.

Munkái közepette se feledkezett meg cége életében a kiállítások marketingjellegének fontosságáról. 1867–1911 között gyára munkáival nyolc világkiállításon vett részt, ahol jelentős díjakat sikerült elnyernie. Nem becsülte alá a hazai kiállítások jelentőségét se, ezek közül a legfontosabb az 1885-ben Budapesten megrendezett Országos Általános Kiállítás volt, melyen minden korabeli iparág számos résztvevővel képviseltette magát. Ez irányú tapasztalatai arra sarkallták, hogy egy helyi kiállítás megszervezésével szülőfalujában, Orosházán is segítse az iparfejlődést, amire 1899-ben került sor, a szervezésnek köszönhetően az egész országból jöttek látogatók.

Thék Endre emellett fontosnak gondolta a középfokú szakképzés támogatását is. 1902-ben Orosházán bentlakásos iskolát alapított, ahol a tanulóknak a képzés mellett teljes ellátást biztosítottak. Munkássága során az ipari közélet egyik vezéralakja lett. Legjelentősebb pozícióját e téren 1897–1919 között az Országos Iparegyesület alelnökeként töltötte be, így véleménye számított az ipart érintő korabeli jogszabályok előkészítésénél.

Főbb megbízásai (elsősorban az adott épületek, helyiségek berendezését vállalta):

A kivitelezés során sok esetben együttműködött az épületek tervezőivel, többek között Meinig Artúrral, Ybl Miklóssal, Hauszmann Alajossal, Foerk Ernővel és Steindl Imrével, akik a kor neves építészei voltak.

Kitüntetései

Az iparfejlesztésben tett eredményeiért több kitüntetésben részesült mind hazai, mind nemzetközi téren.

Emlékezete

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök