Tarján Tibor (1879–1945)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎|bélyegkép|300px|Tarján Tibor]]
[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎|bélyegkép|300px|Tarján Tibor]]
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]].'''  
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809–1896)|dr. Réthy Pál]].'''  
Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.
Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.
15. sor: 15. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg|bélyegkép|300px|Tarján Tibor fotója]]
[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg|bélyegkép|300px|Tarján Tibor fotója]]
-
Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.
+
Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.|november 25-én]] '''a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az ''Aquila'' című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.
-
Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.
+
Részt vett az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnázium]] gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.
A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926|1926-ban]]. [[1929|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.  
A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926|1926-ban]]. [[1929|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.  
60. sor: 60. sor:
== Műve ==
== Műve ==
-
* Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 103–129. p.
+
* Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 103–129. p.
== Források ==
== Források ==
68. sor: 68. sor:
* A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890–91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2147_1890/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s 5., 10. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890–91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2147_1890/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s 5., 10. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Békés, 52. évf. 19. szám (1920. március 3.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1920/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=65&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Békés, 52. évf. 19. szám (1920. március 3.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1920/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=65&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 27. szám (1899. április 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=143&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)  
* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 27. szám (1899. április 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=143&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)  
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 78. szám (1901. szeptember 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=151&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 78. szám (1901. szeptember 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=151&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)
103. sor: 103. sor:
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. 30., 47., 65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. 30., 47., 65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899–1944) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 1–5. p.
* Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899–1944) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 1–5. p.
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 262. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:37-kori változata

mérnök, ügyvéd, ornitológus

Tartalomjegyzék

Élete

Tarján Tibor

Békéscsabán született 1879. november 10-én Sztraka Tibor néven. Édesapja Sztraka Ernő, anyai nagyapja dr. Réthy Pál.

Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Joghallgatóként 1902-ben bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. 1908-ban ügyvédi végzettséget szerzett.

Kolozsvárott ismerkedett meg Vönöczky-Schenk Jakabbal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, akinek hatására kezdett el a madarakkal foglalkozni. 1899-ben az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta Tarján madártani publikációs tevékenységét. 1901 októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. 1907-ben pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. A Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület 1936-os kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.

1920-ban átvette a Békésmegye című folyóirat szerkesztését.

Budapesten hunyt el 1945. február 8-án.

Munkássága

Tarján Tibor fotója

Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. 1899. november 25-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely ma már nem létezik. Emellett madárpreparátumokat is adományozott a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. 1925-től a II. világháború kitöréséig vezette az újjászervezett múzeum Természettudományi Tárát. Maga is vadászott, Dobozon az 1. számú vadászterületet bérelte. Megfigyeléseit írásban rögzítette, amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című folyóiratban jelentek meg. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott A madarak hasznáról és védelméről című írásából is. Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe elsősorban a békéscsabai alvégi legelő és annak folytatása, az ókígyósi puszta és a Nagygyöp volt. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre 1910. február 3-án került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.

A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. 1924-ben megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett 1926-ban. 1929-ben megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. 1934-ben bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

Számos testületnél végzett ügyészi feladatokat: a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél, a békéscsabai Függetlenségi Körnél, a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. 1938-ban a főispán vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki.

Cikkei

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök