Szerkesztő:Soma

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a
 
(18 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
*[[Alföldi Kisvasút]]
*[[Alföldi Kisvasút]]
*[[Vasútállomás (Békéscsaba)]]
*[[Vasútállomás (Békéscsaba)]]
 +
*[[Bohn téglagyár (Békéscsaba)]]
Tervezett:
Tervezett:
-
*Bohn Téglagyár (Békéscsaba)
+
 
*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)
*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)
-
 
+
*Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak
-
A békéscsabai '''Bohn téglagyár''' a város déli részén, [[Jamina]] városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.
+
-
 
+
-
==Ipartelepítő tényezők==
+
-
A Békéscsaba területén fekvő agyaglelőhelyeket már az ősidőktől fogva használták. A Körös-kultúra agyagedényei is a környéken található jó minőségű alapanyagból készültek. Mivel a téglagyártáshoz nagy mennyiségű alapanyagra van szükség, a gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyik alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra. További fontos tényezők: a terület éghajlata, közlekedési és demográfiai adottságai mind lehetővé tették a kerámiaipar megtelepedését.
+
-
 
+
-
 
+
-
==A téglagyár építése==
+
-
A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A frissen vásárolt területen a munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, kimérték a területet a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.
+
-
 
+
-
==Építéstől az államosításig==
+
-
 
+
-
 
+
-
==Az államosítás után==
+
-
 
+
-
==A bezárás után==
+
-
 
+
-
==Szakirodalom==
+

A lap jelenlegi, 2014. május 14., 11:09-kori változata

Szócikkeim:

Tervezett:

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök