Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Szeberenyi Lajos Zsigmond.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos Zsigmond]]
[[Fájl:Szeberenyi Lajos Zsigmond.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos Zsigmond]]
-
Szeberényi Lajos Zsigmond '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1859]]. [[november 4.|november 4-én]]''' [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök és Dilhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv.
+
Szeberényi Lajos Zsigmond '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1859]]. [[november 4.|november 4-én]]''' [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök és Dlhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv.
-
Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''[[1878]][[1881]]-ben Pozsonyban, [[1881]][[1882]]-ben Berlinben tanult teológiát''', és több német és svájci egyetemen hospitált.  
+
Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''[[1878]] és [[1881]] között Pozsonyban, [[1881]]‒től [[1882]]-ig Berlinben tanult teológiát''', és több német és svájci egyetemen hospitált.  
-
'''Kétszer házasodott''', első feleségét, '''Sztehlo Irént [[1884|1884-ben]] vette feleségül''', aki [[1891|1891-ben]] elhunyt. '''1892 májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermek'''ük született.
+
'''Kétszer házasodott'''. Első feleségét, '''Sztehlo Irént [[1884|1884-ben]] vette feleségül''', aki [[1891|1891-ben]] elhunyt. '''[[1892]] májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermek'''ük született, közülük Szeberényi Pál vegyész, [[Szeberényi János (1896-1961)|Szeberényi János]] orvos, Szeberényi Lajos (1898‒1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|Szeberényi Gusztáv]] evangélikus lelkész lett.
-
 
+
-
Szeberényi Lajos Zsigmond két házasságából született '''gyermekei:''' Szeberényi Pál vegyész, [[Szeberényi János (1896-1961)|Szeberényi János]] orvos, Szeberényi Lajos (1898-1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|Szeberényi Gusztáv]] evangélikus lelkész és Szeberényi Irén.
+
Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, '''[[1941]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] hunyt el'''.
Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, '''[[1941]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] hunyt el'''.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Pályáját '''segédlelkészként kezdte [[1882|1882-ben]] Békéscsabán''', édesapja mellett. '''[[1883|1883-ban]] Tótaradác'''ra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet '''lelkésze volt'''. Apja halála után, '''[[1890|1890-ben]] tért vissza Békéscsabára'''. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. [[1885]] és [[1887]] között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. [[1895|1895-től]] [[1901|1901-ig]] az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette.
+
[[1882|1882-ben]] édesapja mellett '''segédlelkészként kezdte pályáját Békéscsabán'''. '''[[1883|1883-ban]] Tótaradác'''ra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet '''lelkésze volt'''. Apja halála után, '''[[1890|1890-ben]] tért vissza Békéscsabára'''. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. [[1885]] és [[1887]] között több cikke jelent meg a pozsonyi ''Evangélikus Egyház és Iskola'' című lapban. [[1895|1895-től]] [[1901|1901-ig]] az általa alapított ''Evangélikus Egyházi Szemlét'' szerkesztette.
-
[[1918|1918-ban]] az '''arad‒békési evangélikus egyházmegye esperese''' lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. [[1930|1930-ban]] Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.
+
[[1918|1918-ban]] az '''Arad‒Békési Evangélikus Egyházmegye esperese''' lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. [[1930|1930-ban]] Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.
'''[[1896|1896-ban]] megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést''', mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.
'''[[1896|1896-ban]] megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést''', mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.
22. sor: 20. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* [[1911|1911-ben]] a bécsi egyetem teológiai fakultása '''díszdoktori címmel ismerte el tudományos munkásságát'''.
* [[1911|1911-ben]] a bécsi egyetem teológiai fakultása '''díszdoktori címmel ismerte el tudományos munkásságát'''.
-
* [[2001|2001-ben]] avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)]] evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) esperes és dr. [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)]] igazgató lelkész emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).
+
* [[2001|2001-ben]] avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)]] evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) esperes és dr. [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)]] igazgató lelkész emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).
== Főbb művei ==
== Főbb művei ==

A lap 2019. február 8., 13:50-kori változata

evangélikus főesperes, egyházi író

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Lajos Zsigmond

Szeberényi Lajos Zsigmond Békéscsabán született 1859. november 4-én Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök és Dlhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv.

Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte. 1878 és 1881 között Pozsonyban, 1881‒től 1882-ig Berlinben tanult teológiát, és több német és svájci egyetemen hospitált.

Kétszer házasodott. Első feleségét, Sztehlo Irént 1884-ben vette feleségül, aki 1891-ben elhunyt. 1892 májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermekük született, közülük Szeberényi Pál vegyész, Szeberényi János orvos, Szeberényi Lajos (1898‒1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, Szeberényi Gusztáv evangélikus lelkész lett.

Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, 1941. szeptember 24-én hunyt el.

Munkássága

1882-ben édesapja mellett segédlelkészként kezdte pályáját Békéscsabán. 1883-ban Tótaradácra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet lelkésze volt. Apja halála után, 1890-ben tért vissza Békéscsabára. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. 1885 és 1887 között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. 1895-től 1901-ig az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette.

1918-ban az Arad‒Békési Evangélikus Egyházmegye esperese lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. 1930-ban Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.

1896-ban megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.

Emlékezete

Főbb művei

Fontosabb fordításai

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök