Szeberényi Lajos (1820-1875)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nem az a Szeberényi, emléktábla törlése)
a (+ Emlékezete fejezet)
 
23. sor: 23. sor:
'''A tanítók részére indította [[1855|1855-ben]] megyénk első szaklapját, a ''[[Néptanítók Könyve|Néptanítók Könyvét]]'', melyet [[1861|1861-ben]] ''Iskolai Lap'' címmel folytatott.''' Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a ''Néptanítók Könyve'', mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz [[1856|1856-ban]] ''[[Kis Kert]]'' címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4-én]] a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az [[1855|1855-ös]] évfolyamot elkobozták, [[1856|1856-tól]] pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt '''Szeberényi elköltözött Békés megyéből'''.  
'''A tanítók részére indította [[1855|1855-ben]] megyénk első szaklapját, a ''[[Néptanítók Könyve|Néptanítók Könyvét]]'', melyet [[1861|1861-ben]] ''Iskolai Lap'' címmel folytatott.''' Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a ''Néptanítók Könyve'', mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz [[1856|1856-ban]] ''[[Kis Kert]]'' címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4-én]] a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az [[1855|1855-ös]] évfolyamot elkobozták, [[1856|1856-tól]] pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt '''Szeberényi elköltözött Békés megyéből'''.  
-
'''[[1857]] őszén Makón lelkésznek választották.''' A ''Néptanítók Könyvét'' innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap [[1861|1861-es]] megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a '''''Protestáns Népkönyvtár'' című folyóirat szerkesztése'''. [[1860]] és [[1864]] között '''a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora'''. [[1864|1864-ben]] '''Pozsonyba kerültm ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított'''. [[1865|1865-ben]] a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.  
+
'''[[1857]] őszén Makón lelkésznek választották.''' A ''Néptanítók Könyvét'' innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap [[1861|1861-es]] megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a '''''Protestáns Népkönyvtár'' című folyóirat szerkesztése'''. [[1860]] és [[1864]] között '''a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora'''. [[1864|1864-ben]] '''Pozsonyba kerültm ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított'''. [[1865|1865-ben]] a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[2020]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Maglódon avattak emléktáblát tiszteletére.
== Művei ==
== Művei ==
48. sor: 51. sor:
* Lenthár Márta: Az evangélikus iskolaügyért. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_03/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=185&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 61. szám (1993. március 13–15.) 18. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Lenthár Márta: Az evangélikus iskolaügyért. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_03/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=185&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 61. szám (1993. március 13–15.) 18. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Markusowszky Sámuel: A Pozsonyi Ág. Hitv. Evang. Lyceum története. Pozsony : Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1896. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_067/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=676&layout=s 662–663. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Markusowszky Sámuel: A Pozsonyi Ág. Hitv. Evang. Lyceum története. Pozsony : Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1896. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_067/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=676&layout=s 662–663. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
 +
* Németh Mihály, Varga Zoltán: „Isten én bizodalmam” – Felavatták Szeberényi Lajos emléktábláját Maglódon. In: [https://www.evangelikus.hu/isten-en-bizodalmam-felavattak-szeberenyi-lajos-emlektablajat-maglodon/ Evangelikus.hu] (Látogatva: 2020. 09. 12.)
* Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gyusztáv – Freuszmuth Frigyes: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. II. rész. Pozsony : Ág. Hitv. Evang. Egyházközség, 1906. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_009/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=114&layout=s 105–106. p.] (Látogatva: 2018. 06. 21.)
* Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gyusztáv – Freuszmuth Frigyes: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. II. rész. Pozsony : Ág. Hitv. Evang. Egyházközség, 1906. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_009/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=114&layout=s 105–106. p.] (Látogatva: 2018. 06. 21.)
* Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=211&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=211&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)

A lap jelenlegi, 2020. szeptember 12., 13:14-kori változata

egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár

Szeberényi Lajos

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Lajos Maglódon (Pest megye) született 1820. augusztus 15-én Szeberényi Lajos maglódi evangélikus lelkész és Krizsek Katalin gyermekeként. Testvére: András (1824-1895), békéscsabai káplán.

Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (18301839), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Az iskola önképzőkörében kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. Szeberényi Lajos édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839‒40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Nagy hatással voltak rá Deák Ferenc, Széchenyi István és Klauzál Gábor szónoklatai. Ezt követően 1844-től jogi tanulmányokat folytatott Pápán. 1847-ben sikeresen levizsgázott és ügyvéd lett.

1852. május 4-én megházasodott, Fekete Ninát vette feleségül. A házasságból két fiú és négy lány született. Fiuk, Lajos békéscsabai lelkész-tanító lett.

Hosszú betegség után Pozsonyban halt meg 1875. június 4-én.

Munkássága

Néptanítók Könyve (1855. 1. füzet)

A teológiai diploma megszerzése után nevelőnek állt a Trencsén megyei Vieszkán.

1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett, majd a Prjat el ludu (Népbarát) című forradalmi újságot szerkesztette. Jenőfi álnéven verses füzetei jelentek meg. Később az országos rendőrségnél alkalmazták, mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.

A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált, ahol a helyi gyülekezet papját helyettesítette. 1851 őszén a békéscsabai magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év nagyváradi fogság után amnesztiát kapott, Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott, több tankönyvet is kiadott elemi és reáliskolák számára.

A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a Néptanítók Könyve, mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.

1857 őszén Makón lelkésznek választották. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap 1861-es megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba kerültm ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított. 1865-ben a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök