Szeberényi Lajos (1820–1875)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(belső hivatkozás szerkesztése)
a (Helytelen évszámot javítottam ki.)
 
(20 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár
egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár
-
'''Maglódon (Pest megye) született [[1820]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én.''' Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. Apját, Szeberényi Andrást - aki evangélikus lelkész volt -korán elvesztette. '''A gimnáziumot Selmecbányán végezte''' ([[1830]]-[[1939]]), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. '''Itt, az Önképzőkörben kötött ismeretséget Petőfi Sándorral.''' Barátságuknak [[1845]]-ben egy irodalmi vita vetett véget. '''A teológiát [[1841]]-ben Pozsonyban végezte el''', ahol [[1839]]-[[1840|40]]-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. '''Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Pápán.'''
+
[[Fájl:Szeberenyi Lajos.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos]]
-
'''[[1846]]-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott.''' [[1848]]-ban munkatársa lett Kossuth Hírlapjának, majd szerkesztője a Népbarát szlovák kiadásának, a Prjat el ludu című forradalmi újságnak. Később az országos rendőrségnél alkalmazták mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.  
+
== Élete ==
 +
Szeberényi Lajos '''Maglódon (Pest megye) született [[1820]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]]''' Szeberényi Lajos maglódi evangélikus lelkész és Krizsek Katalin gyermekeként. Testvére: András (1824–1895), békéscsabai káplán.
-
A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált. '''[[1851]] őszén a [[Békéscsaba.|békéscsabai]] magyar tannyelvű reáliskola tanára lett.''' Hamarosan elfogták, de fél év után amnesztiát kapott, s Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott. Több tankönyvet adott ki elemi és reál iskolák számára.  
+
Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7–8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. '''A gimnáziumot Selmecbányán végezte''' ([[1830]][[1839]]), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Az iskola '''önképzőkörében kötött ismeretséget Petőfi Sándorral'''. Barátságuknak [[1845|1845-ben]] egy irodalmi vita vetett véget. Szeberényi Lajos édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került. '''A teológiát [[1841|1841-ben]] Pozsonyban végezte el''', ahol 1839‒40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Nagy hatással voltak rá Deák Ferenc, Széchenyi István és Klauzál Gábor szónoklatai. Ezt követően '''[[1844|1844-től]] jogi tanulmányokat folytatott Pápán. [[1847|1847-ben]] sikeresen levizsgázott és ügyvéd lett.'''
-
'''A tanítók részére indította [[1855]]-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet [[1861]]-ben Iskolai Lap címmel folytatott.''' A Néptanítók Könyvéhez [[1856]]-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai vállalkozása a Néptanítók Könyve, mivel elsőként próbálkozott azzal, hogy mértékadó és korszerű szakmai irányítást adjon a népiskolai tanítóknak. A folyóirat középpontjában a sokoldalúan művelt pedagógus és a népiskola áll. '''A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4]]-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el alaptalan vádak alapján.''' Az [[1855]]-ös évfolyamot elkobozták, [[1856]]-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vetették. '''A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.'''  
+
[[1852]]. [[május 4.|május 4-én]] megházasodott, '''Fekete Ninát vette feleségül'''. A házasságból két fiú és négy lány született. Fiuk, Lajos békéscsabai lelkész-tanító lett.
-
'''[[1857]] őszén Makóra távozott lelkésznek.''' A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. '''[[1860]] és [[1864]] között a szegedi evangélikus egyháznak volt lelkipásztora.''' '''[[1864]]-ben Pozsonyba került magyar-szlovák papnak és a gyakorlati teológia tanárának.''' [[1865]]-ben a Kisfaludy Társaság - mely két évvel később tagjai közé választotta -felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület ez évben jegyzővé választotta, mely tisztséget, valamint a dunáninneni kerületi gyámintézet elnöki tisztét haláláig viselte. '''Pozsonyban halt meg [[1875]]. [[június 4.|június 4]]-én.'''
+
Hosszú betegség után '''Pozsonyban halt meg [[1875]]. [[június 4.|június 4-én]]'''. A kecskeutcai temetőben helyezték örök nyugalomra.
 +
 
 +
== Munkássága ==
 +
[[Fájl:Neptanitok konyve 1855 1 jan.jpg|bélyegkép|300px|Néptanítók Könyve (1855. 1. füzet)]]
 +
 
 +
'''A teológiai diploma megszerzése után nevelőnek állt''' a Trencsén megyei Vieszkán.
 +
 
 +
'''[[1846|1846-ban]] Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott.''' [[1848|1848-ban]] a ''Pesti Hírlap'' munkatársa lett, majd a ''Prjat el ludu'' (Népbarát) című forradalmi újságot szerkesztette. Jenőfi álnéven verses füzetei jelentek meg. Később az országos rendőrségnél alkalmazták, mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.
 +
 
 +
A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen álnéven (Szelepcsényi Gábor) bujkált, ahol a helyi gyülekezet papját helyettesítette. '''[[1851]] őszén a [[Békéscsaba|békéscsabai]] magyar tannyelvű reáliskola tanára lett.''' Hamarosan elfogták, de fél év nagyváradi fogság után amnesztiát kapott, Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott, több tankönyvet is kiadott elemi és reáliskolák számára.
 +
 
 +
'''A tanítók részére indította [[1855|1855-ben]] megyénk első szaklapját, a ''[[Néptanítók Könyve|Néptanítók Könyvét]]'', melyet [[1861|1861-ben]] ''Iskolai Lap'' címmel folytatott.''' Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a ''Néptanítók Könyve'', mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz [[1856|1856-ban]] ''[[Kis Kert]]'' címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4-én]] a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az [[1855|1855-ös]] évfolyamot elkobozták, [[1856|1856-tól]] pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt '''Szeberényi elköltözött Békés megyéből'''.
 +
 
 +
'''[[1857]] őszén Makón lelkésznek választották.''' A ''Néptanítók Könyvét'' innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap [[1861|1861-es]] megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a '''''Protestáns Népkönyvtár'' című folyóirat szerkesztése'''. [[1860]] és [[1864]] között '''a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora'''. [[1864|1864-ben]] '''Pozsonyba került, ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított'''. [[1865|1865-ben]] a Kisfaludy Társaság mely két évvel később tagjai közé választotta felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.
 +
 
 +
== Kapcsolata Petőfivel ==
 +
 
 +
[[1838]]-ban, amikor a '''Magyar Társaság diákelnökeként''' dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az [[1845]]-ben megjelent '''Tavasz zsebkönyv''' pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. '''Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.'''
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[2020]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Maglódon avattak emléktáblát tiszteletére.
 +
* [https://www.facebook.com/profile.php?id=100069334932852 Szeberényi Lajos Facebook oldal]
 +
 
 +
== Lásd még ==
 +
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/N%C3%A9ptan%C3%ADt%C3%B3k_K%C3%B6nyve Néptanítók Könyve]
 +
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kis_Kert Kis kert]
 +
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csal%C3%A1d_%C3%A9s_Iskola Család és iskola]
== Művei ==
== Művei ==
 +
* Búzavirágok. Pest : Heckenast, 1848
 +
* Forradalmi szikrák. Pest: 1848
 +
* Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest : Heckenast, 1848. 121 p.
 +
* Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és vitatkozásokban. Pest : Heckenast, 1849
 +
* Tanítók és anyák könyve, 1854
 +
* Légköri változásokról, 1855
 +
* „Kis olvasó”. „Az első iskolai könyvecske az evangélikus gyerekek részére”, 1858
 +
* Néhány év Petőfi életéből. Szeged : Burger Zs., 1861. 35 p.
 +
* Népszerű imakönyv, 1861
 +
* „Kis Magyar”. Arad, 1862
 +
* Tót népdalok. ford.: Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. Pest: Kisfaludy-Társaság, 1866. 263 p.
 +
* „Kiniginhofi kézirat”. Budapest, 1874
 +
* Protestáns egyházi írók életrajza
 +
 +
== Források ==
 +
* A Móra Ferenc Múzeum évkönyve : történelmi tanulmányok 4. Szerk.: Zombori István. Szeged : Móra Ferenc Múzeum, 2001. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_SHST_04/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=50&layout=s 49–50. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
 +
* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1965. 160–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 97–98. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 717. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kovács Endréné: Néptanítók könyve : repertórium. Békéscsaba : Kovács E.-né, 1988. 7–12. p. (Kézirat.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Lenthár Márta: Az evangélikus iskolaügyért. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_03/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=185&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 61. szám (1993. március 13–15.) 18. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
 +
* Markusowszky Sámuel: A Pozsonyi Ág. Hitv. Evang. Lyceum története. Pozsony : Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1896. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_067/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=676&layout=s 662–663. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
 +
* Németh Mihály, Varga Zoltán: „Isten én bizodalmam” – Felavatták Szeberényi Lajos emléktábláját Maglódon. In: [https://www.evangelikus.hu/isten-en-bizodalmam-felavattak-szeberenyi-lajos-emlektablajat-maglodon/ Evangelikus.hu] (Látogatva: 2020. 09. 12.)
 +
* Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gyusztáv – Freuszmuth Frigyes: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. II. rész. Pozsony : Ág. Hitv. Evang. Egyházközség, 1906. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_009/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=114&layout=s 105–106. p.] (Látogatva: 2018. 06. 21.)
 +
* Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=211&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
 +
* Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147–205., Bibliogr. 359–360. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. 487–490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szeberényi Lajos In: [https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege/adatlap/103750?search=Szeber%C3%A9nyi%20Lajos&term=eyJxIjoiU3plYmVyXHUwMGU5bnlpIExham9zIiwiZnEiOnsiZGJfaWQiOnsiYWQ5NzJmMTBlMDgwMGI0OWQ3NmZlZDMzYTIxZjY2OTgiOiIzNzQifX0sInNvcnQiOiJzY29yZSIsImFxIjoiIiwiYXFUeXBlIjoiIn0=&curr=1 Petőfi közössége] Nemzeti Levéltár (Látogatva: 2023. 02. 06.)
 +
* Elek László: Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője  In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_147-205.pdf Békés megyei múzeumok közleményei.] Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 1988.
-
* Búzavirágok. Pest: Heckenast, 1848.
 
-
* Forradalmi szikrák. Pest: 1848.
 
-
* Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest: Heckenast, 1848. p. 121.
 
-
* Néhány év Petőfi életéből. Szeged: Burger Zs., 1861. p. 35.
 
-
* Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és vitatkozásokban. Pest: Heckenast, 1849.
 
-
* Tanítók és anyák könyve. Gyula: 1854.
 
-
* Tót népdalok. Ford. Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. Pest: Kisfaludy-Társaság, 1866. p. 263.
 
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Asztalos István: Petőfi és Selmecbánya. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Sk_Kenyes_urfi_rongyos_baka/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22&pg=64&layout=s A kényes úrfi s a rongyos baka. szerk.: Mezei Zsolt. Pápa : Köntös László, 2001. 63–81. p.]
-
* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. p. 160-161.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest: Lauffer, 1870. p. 97-98.
+
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
-
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 717.
+
[[Kategória:Egyházi személyek]]
-
* Kovács Endréné: Néptanítók könyve. Repertórium. Békéscsaba: A Szerző, 1988. p. 7-12. (Kézirat.)
+
[[Kategória:Pedagógusok]]
-
* Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147-205., Bibliogr. p. 359-360.
+
[[Kategória:Személyek]]
-
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. p. 487-490.
+
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Szeberényi család]]
 +
[[Kategória:Petőfi 200]]

A lap jelenlegi, 2023. április 27., 07:23-kori változata

egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár

Szeberényi Lajos

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Lajos Maglódon (Pest megye) született 1820. augusztus 15-én Szeberényi Lajos maglódi evangélikus lelkész és Krizsek Katalin gyermekeként. Testvére: András (1824–1895), békéscsabai káplán.

Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7–8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (18301839), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Az iskola önképzőkörében kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. Szeberényi Lajos édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839‒40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Nagy hatással voltak rá Deák Ferenc, Széchenyi István és Klauzál Gábor szónoklatai. Ezt követően 1844-től jogi tanulmányokat folytatott Pápán. 1847-ben sikeresen levizsgázott és ügyvéd lett.

1852. május 4-én megházasodott, Fekete Ninát vette feleségül. A házasságból két fiú és négy lány született. Fiuk, Lajos békéscsabai lelkész-tanító lett.

Hosszú betegség után Pozsonyban halt meg 1875. június 4-én. A kecskeutcai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Néptanítók Könyve (1855. 1. füzet)

A teológiai diploma megszerzése után nevelőnek állt a Trencsén megyei Vieszkán.

1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett, majd a Prjat el ludu (Népbarát) című forradalmi újságot szerkesztette. Jenőfi álnéven verses füzetei jelentek meg. Később az országos rendőrségnél alkalmazták, mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.

A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen álnéven (Szelepcsényi Gábor) bujkált, ahol a helyi gyülekezet papját helyettesítette. 1851 őszén a békéscsabai magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év nagyváradi fogság után amnesztiát kapott, Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott, több tankönyvet is kiadott elemi és reáliskolák számára.

A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a Néptanítók Könyve, mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.

1857 őszén Makón lelkésznek választották. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap 1861-es megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba került, ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított. 1865-ben a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.

Kapcsolata Petőfivel

1838-ban, amikor a Magyar Társaság diákelnökeként dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az 1845-ben megjelent Tavasz zsebkönyv pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.

Emlékezete

Lásd még

Művei

Források


Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök