Szeberényi Lajos (1820–1875)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Petőfi fejezet bővítése + forrás)
a (Helytelen évszámot javítottam ki.)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
27. sor: 27. sor:
== Kapcsolata Petőfivel ==
== Kapcsolata Petőfivel ==
-
[[1938]]-ban, amikor a '''Magyar Társaság diákelnökeként''' dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az [[1845]]-ben megjelent '''Tavasz zsebkönyv''' pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. '''Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.'''
+
[[1838]]-ban, amikor a '''Magyar Társaság diákelnökeként''' dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az [[1845]]-ben megjelent '''Tavasz zsebkönyv''' pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. '''Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.'''
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* [[2020]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Maglódon avattak emléktáblát tiszteletére.
* [[2020]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Maglódon avattak emléktáblát tiszteletére.
 +
* [https://www.facebook.com/profile.php?id=100069334932852 Szeberényi Lajos Facebook oldal]
 +
 +
== Lásd még ==
 +
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/N%C3%A9ptan%C3%ADt%C3%B3k_K%C3%B6nyve Néptanítók Könyve]
 +
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kis_Kert Kis kert]
 +
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csal%C3%A1d_%C3%A9s_Iskola Család és iskola]
== Művei ==
== Művei ==
60. sor: 66. sor:
* Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147–205., Bibliogr. 359–360. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147–205., Bibliogr. 359–360. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. 487–490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. 487–490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szeberényi Lajos In: [https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege/ Petőfi közössége] Nemzeti Levéltár (Látogatva: 2023. 02. 06.)
+
* Szeberényi Lajos In: [https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege/adatlap/103750?search=Szeber%C3%A9nyi%20Lajos&term=eyJxIjoiU3plYmVyXHUwMGU5bnlpIExham9zIiwiZnEiOnsiZGJfaWQiOnsiYWQ5NzJmMTBlMDgwMGI0OWQ3NmZlZDMzYTIxZjY2OTgiOiIzNzQifX0sInNvcnQiOiJzY29yZSIsImFxIjoiIiwiYXFUeXBlIjoiIn0=&curr=1 Petőfi közössége] Nemzeti Levéltár (Látogatva: 2023. 02. 06.)
* Elek László: Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője  In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_147-205.pdf Békés megyei múzeumok közleményei.] Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 1988.
* Elek László: Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője  In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_147-205.pdf Békés megyei múzeumok közleményei.] Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 1988.

A lap jelenlegi, 2023. április 27., 07:23-kori változata

egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár

Szeberényi Lajos

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Lajos Maglódon (Pest megye) született 1820. augusztus 15-én Szeberényi Lajos maglódi evangélikus lelkész és Krizsek Katalin gyermekeként. Testvére: András (1824–1895), békéscsabai káplán.

Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7–8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (18301839), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Az iskola önképzőkörében kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. Szeberényi Lajos édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839‒40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Nagy hatással voltak rá Deák Ferenc, Széchenyi István és Klauzál Gábor szónoklatai. Ezt követően 1844-től jogi tanulmányokat folytatott Pápán. 1847-ben sikeresen levizsgázott és ügyvéd lett.

1852. május 4-én megházasodott, Fekete Ninát vette feleségül. A házasságból két fiú és négy lány született. Fiuk, Lajos békéscsabai lelkész-tanító lett.

Hosszú betegség után Pozsonyban halt meg 1875. június 4-én. A kecskeutcai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Néptanítók Könyve (1855. 1. füzet)

A teológiai diploma megszerzése után nevelőnek állt a Trencsén megyei Vieszkán.

1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett, majd a Prjat el ludu (Népbarát) című forradalmi újságot szerkesztette. Jenőfi álnéven verses füzetei jelentek meg. Később az országos rendőrségnél alkalmazták, mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.

A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen álnéven (Szelepcsényi Gábor) bujkált, ahol a helyi gyülekezet papját helyettesítette. 1851 őszén a békéscsabai magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év nagyváradi fogság után amnesztiát kapott, Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott, több tankönyvet is kiadott elemi és reáliskolák számára.

A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a Néptanítók Könyve, mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.

1857 őszén Makón lelkésznek választották. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap 1861-es megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba került, ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított. 1865-ben a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.

Kapcsolata Petőfivel

1838-ban, amikor a Magyar Társaság diákelnökeként dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az 1845-ben megjelent Tavasz zsebkönyv pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.

Emlékezete

Lásd még

Művei

Források


Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök