Szeberényi János (1896–1961)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
a (Szeberényi János (1896-1961) lapot átneveztem Szeberényi János (1896–1961) névre: Hosszú kötőjel)
 
(15 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
orvos
+
kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos
-
+
-
Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja, Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.
+
-
Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait - harctéri szolgálatra hívták be: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytathatta csak az egyetemet. A román megszállás alatt -hazafias magatartása miatt -1919-ben négy hónapot Krassóban és Craiovában töltött fogságban. A több ízben megszakított tanulmányait befejezve 1921-ben avatták doktorrá.  
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:Szeberenyi Janos sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.]]
 +
Szeberényi János '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1896]]. [[május 16.|május 16]]-án.''' Apja [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]], evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.  
-
Négy évig a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán dolgozott a nagy hírű Korányi Sándor akadémikus professzor mellett mint kinevezett gyakornok. Itt belgyógyász szakképesítést is szerzett.  
+
'''Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett, majd [[1914]]-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább.''' '''A világháború''' miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése '''után, [[1918]]-ban folytatta az egyetemet'''. [[1919]]-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, '''[[1921]]. [[június 25.|június 25-én]]''' a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen '''doktorrá avatták'''. 
 +
'''Békéscsabán hunyt el [[1961]]. [[november 26.|november 26-án]].'''
-
1925-ben Békéscsabán a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelő orvosa, 1928-ban városi orvos lett. 1945-től az OTI körzeti orvosi munkája mellett a rendelő intézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.  
+
== Munkássága ==
 +
Az egyetemi évek alatt '''gyakornok'''ként dolgozott a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán '''Korányi Sándor akadémikus professzor mellett'''. Itt szerezte meg a belgyógyász szakképesítést is.  
-
Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében. Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.
+
'''[[1923|1923-ban]] Békéscsabára költözött''', és '''orvosgyakornok''' lett. [[1925|1925-ben]] a '''Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa''' lett.
 +
 
 +
[[1927|1927-ben]] tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt a neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kívánja jelöltetni magát.
 +
 
 +
Az [[1928]]. [[január 16.|január 16-án]] '''Békéscsaba képviselő-testülete tisztújító közgyűlésén kerületi orvosnak választotta''' dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt. '''[[1936|1936-ban]] városi orvosnak nevezték ki'''.
 +
 
 +
[[1945|1945-től]] az '''OTI''' (Országos Társadalombiztosító Intézet) '''körzeti orvos'''i munkája mellett, a rendelőintézet '''belgyógyász szakorvos'''i teendőit is ellátta.
 +
 
 +
Szeberényi János '''a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa''' volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel–nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.
 +
 
 +
Orvosi munkája mellett '''élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott''' a város közéletében.  
 +
 
 +
[[1936|1936-ban]] a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult '''a Békéscsabai Orvosi Kör''', amelynek'''választmányi tagja''' lett. A Kör '''tudományos ülésein előadó'''ként is szerepelt. A békéscsabai '''Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatok'''at látott el. '''Választmányi póttagja''' volt '''a Békésmegyei Orvosszövetségnek'''. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* '''[[2001|2001-ben]] [[Szeberényi János-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] állítottak''' egykori békéscsabai lakása falán.
 +
 
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)|Szeberényi Gusztáv]]
 +
* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]]
 +
 
 +
== Források ==
 +
* A Békéscsabai Orvosi Kör tudományos ülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_4/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=250&layout=s Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 276. szám (1937. december 4.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* A Békésmegyei Orvosszövetség tisztujitó közgyülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1930/?query=%22szeber%C3%A9nyi%20j%C3%A1nos%22%2Bdr&pg=243&layout=s Békés, 62. évf. 47. szám (1930. június 11.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* A csabai kereskedők egyöntetű lelkesedéssel kitartanak a községi választáson a Kereskedelmi Csarnok listája mellett. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_4/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=343&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 282. szám (1927. december 13.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* A Kereskedők Atlétikai és Vivó Egyesületének közgyülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22szeber%C3%A9nyi%20j%C3%A1nos%22%2Bdr&pg=130&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 30. szám (1924. február 19.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* Békésvármegye Hivatalos Lapja, 37. évf. 51. szám (1934. november 5.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1934/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=316&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* Békésvármegyei Hivatalos Lapja, 26. évf. 49. szám (1923. december 10.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1923/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=364&layout=s 313. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 185. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kinevezték a városi orvosokat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_2/?query=%22szeber%C3%A9nyi%20j%C3%A1nos%22%2Bdr&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 138. szám (1936. június 18.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* Nem helyes, ha megmondjuk a betegnek, hogy gyógyíthatatlan – ez a csabai orvosok véleménye is az arénauti öngyilkossággal kapcsolatban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1934_3/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=222&layout=s Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 254. szám (1934. november 11.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* Önálló javaslóbizottságot kér a kamarától Békéscsaba orvostársadalma. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=252&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 277. szám (1936. december 3.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896–1961). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_03/?pg=144&layout=s Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 59. szám (1993. március 11.) 9. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.)
 +
* Szeberényi János dr. lett a kerületi orvos. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_1/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=64&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 13. szám (1928. január 17.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
 +
* Uj doktor. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_04-06/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=307&layout=s Körösvidék, 2. évf. 139. szám (1921. június 26.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A csabai Szeberényi család. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu570_csabai_merleg_2001_18.pdf Csabai Mérleg, 11. évf. 18. szám (2001. október 11.) 12. p.]
 +
* Békéscsaba város OTI kezelőorvosi körzeteinek uj beosztása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_3/?query=%22szeber%C3%A9nyi%20j%C3%A1nos%22%2Bdr&pg=115&layout=s Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 171. szám (1937. július 30.) 2. p.]
 +
* Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=%22szeber%C3%A9nyi%20j%C3%A1nos%22&pg=211&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.]
-
* Gergely Gábor Arnold: Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 185.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
* Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896-1961). In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. (1993. március 11.) 59. sz. p. 9.
+
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
-
* Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896-1961). In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. (1993. március 11.) 59. sz. p. 9. (Kép)
+
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Orvosok]]
 +
[[Kategória:Szeberényi család]]

A lap jelenlegi, 2021. március 19., 10:59-kori változata

kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos

Tartalomjegyzék

Élete

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.

Szeberényi János Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.

Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytatta az egyetemet. 1919-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, 1921. június 25-én a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorrá avatták. Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.

Munkássága

Az egyetemi évek alatt gyakornokként dolgozott a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán Korányi Sándor akadémikus professzor mellett. Itt szerezte meg a belgyógyász szakképesítést is.

1923-ban Békéscsabára költözött, és orvosgyakornok lett. 1925-ben a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa lett.

1927-ben tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt a neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kívánja jelöltetni magát.

Az 1928. január 16-án Békéscsaba képviselő-testülete tisztújító közgyűlésén kerületi orvosnak választotta dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt. 1936-ban városi orvosnak nevezték ki.

1945-től az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) körzeti orvosi munkája mellett, a rendelőintézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.

Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel–nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.

Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében.

1936-ban a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult a Békéscsabai Orvosi Kör, amelynekválasztmányi tagja lett. A Kör tudományos ülésein előadóként is szerepelt. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatokat látott el. Választmányi póttagja volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök