Szeberényi János (1896–1961)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés part 2)
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása)
5. sor: 5. sor:
Szeberényi János '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1896]]. [[május 16.|május 16]]-án.''' Apja [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]], evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.  
Szeberényi János '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1896]]. [[május 16.|május 16]]-án.''' Apja [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]], evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.  
-
'''Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd [[1914]]-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább.''' '''A világháború''' miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése '''után, [[1918]]-ban folytatta az egyetemet'''. [[1919]]-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, '''[[1921]]. [[június 25.|június 25-én]]''' a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen '''doktorrá avatták'''.   
+
'''Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett, majd [[1914]]-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább.''' '''A világháború''' miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése '''után, [[1918]]-ban folytatta az egyetemet'''. [[1919]]-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, '''[[1921]]. [[június 25.|június 25-én]]''' a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen '''doktorrá avatták'''.   
'''Békéscsabán hunyt el [[1961]]. [[november 26.|november 26-án]].'''  
'''Békéscsabán hunyt el [[1961]]. [[november 26.|november 26-án]].'''  

A lap 2019. július 23., 11:27-kori változata

kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi János Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.

Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytatta az egyetemet. 1919-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, 1921. június 25-én a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorrá avatták.

Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.

Munkássága

Az egyetemi évek alatt gyakornokként dolgozott a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán Korányi Sándor akadémikus professzor mellett. Itt szerezte meg a belgyógyász szakképesítést is.

1923-ban Békéscsabára költözött, és orvosgyakornok lett. 1925-ben a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa lett.

1927-ben tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt a neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kívánja jelöltetni magát.

Az 1928. január 16-án Békéscsaba képviselő-testülete tisztújító közgyűlésén kerületi orvosnak választotta dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt. 1936-ban városi orvosnak nevezték ki.

1945-től az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) körzeti orvosi munkája mellett, a rendelőintézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.

Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.

Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében.

1936-ban a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult a Békéscsabai Orvosi Kör, amelynekválasztmányi tagja lett. A Kör tudományos ülésein előadóként is szerepelt. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatokat látott el. Választmányi póttagja volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök