Szeberényi János (1896–1961)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kép beillesztése)
a (Szeberényi János (1896-1961) lapot átneveztem Szeberényi János (1896–1961) névre: Hosszú kötőjel)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
+
[[Fájl:Szeberenyi Janos sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.]]
-
Szeberényi János '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1896]]. [[május 16.|május 16]]-án.''' Apja [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]], evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.  
+
Szeberényi János '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1896]]. [[május 16.|május 16]]-án.''' Apja [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]], evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.  
'''Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett, majd [[1914]]-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább.''' '''A világháború''' miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése '''után, [[1918]]-ban folytatta az egyetemet'''. [[1919]]-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, '''[[1921]]. [[június 25.|június 25-én]]''' a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen '''doktorrá avatták'''.   
'''Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett, majd [[1914]]-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább.''' '''A világháború''' miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése '''után, [[1918]]-ban folytatta az egyetemet'''. [[1919]]-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, '''[[1921]]. [[június 25.|június 25-én]]''' a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen '''doktorrá avatták'''.   
-
 
+
'''Békéscsabán hunyt el [[1961]]. [[november 26.|november 26-án]].'''  
-
 
+
-
[[Fájl:Szeberenyi Janos sirja.JPG|bélyegkép| Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.]] '''Békéscsabán hunyt el [[1961]]. [[november 26.|november 26-án]].'''  
+
== Munkássága ==
== Munkássága ==
21. sor: 19. sor:
[[1945|1945-től]] az '''OTI''' (Országos Társadalombiztosító Intézet) '''körzeti orvos'''i munkája mellett, a rendelőintézet '''belgyógyász szakorvos'''i teendőit is ellátta.  
[[1945|1945-től]] az '''OTI''' (Országos Társadalombiztosító Intézet) '''körzeti orvos'''i munkája mellett, a rendelőintézet '''belgyógyász szakorvos'''i teendőit is ellátta.  
-
Szeberényi János '''a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa''' volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.
+
Szeberényi János '''a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa''' volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel–nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.
Orvosi munkája mellett '''élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott''' a város közéletében.  
Orvosi munkája mellett '''élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott''' a város közéletében.  
31. sor: 29. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
* [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|Szeberényi Gusztáv]]
+
* [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)|Szeberényi Gusztáv]]
-
* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]]
+
* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]]
== Források ==
== Források ==
41. sor: 39. sor:
* Békésvármegye Hivatalos Lapja, 37. évf. 51. szám (1934. november 5.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1934/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=316&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
* Békésvármegye Hivatalos Lapja, 37. évf. 51. szám (1934. november 5.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1934/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=316&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
* Békésvármegyei Hivatalos Lapja, 26. évf. 49. szám (1923. december 10.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1923/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=364&layout=s 313. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
* Békésvármegyei Hivatalos Lapja, 26. évf. 49. szám (1923. december 10.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1923/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=364&layout=s 313. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
-
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 185. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 185. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kinevezték a városi orvosokat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_2/?query=%22szeber%C3%A9nyi%20j%C3%A1nos%22%2Bdr&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 138. szám (1936. június 18.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
* Kinevezték a városi orvosokat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_2/?query=%22szeber%C3%A9nyi%20j%C3%A1nos%22%2Bdr&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 138. szám (1936. június 18.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
* Nem helyes, ha megmondjuk a betegnek, hogy gyógyíthatatlan – ez a csabai orvosok véleménye is az arénauti öngyilkossággal kapcsolatban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1934_3/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=222&layout=s Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 254. szám (1934. november 11.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)
* Nem helyes, ha megmondjuk a betegnek, hogy gyógyíthatatlan – ez a csabai orvosok véleménye is az arénauti öngyilkossággal kapcsolatban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1934_3/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%22&pg=222&layout=s Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 254. szám (1934. november 11.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 04. 12.)

A lap jelenlegi, 2021. március 19., 10:59-kori változata

kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos

Tartalomjegyzék

Élete

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.

Szeberényi János Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.

Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytatta az egyetemet. 1919-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, 1921. június 25-én a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorrá avatták. Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.

Munkássága

Az egyetemi évek alatt gyakornokként dolgozott a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán Korányi Sándor akadémikus professzor mellett. Itt szerezte meg a belgyógyász szakképesítést is.

1923-ban Békéscsabára költözött, és orvosgyakornok lett. 1925-ben a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa lett.

1927-ben tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt a neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kívánja jelöltetni magát.

Az 1928. január 16-án Békéscsaba képviselő-testülete tisztújító közgyűlésén kerületi orvosnak választotta dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt. 1936-ban városi orvosnak nevezték ki.

1945-től az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) körzeti orvosi munkája mellett, a rendelőintézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.

Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel–nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.

Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében.

1936-ban a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult a Békéscsabai Orvosi Kör, amelynekválasztmányi tagja lett. A Kör tudományos ülésein előadóként is szerepelt. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatokat látott el. Választmányi póttagja volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök