Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása)
a (Belső hivatkozás javítása)
 
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Szeberenyi Gusztav.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv Adolf]]
[[Fájl:Szeberenyi Gusztav.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv Adolf]]
 +
[[Fájl:Szeberenyi Gusztav Bekesvmkepesnaptara 1891.jpg|bélyegkép|300px]]
'''[[1816]]. [[október 14.|október 14-én]] Kochanócon (Trencsén megye) született.''' Anyja Podhradszky Eszter, apja Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar nyelvet használtak.  
'''[[1816]]. [[október 14.|október 14-én]] Kochanócon (Trencsén megye) született.''' Anyja Podhradszky Eszter, apja Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar nyelvet használtak.  
'''Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte.''' Felsőfokú tanulmányai során '''Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult''', valamint a francia nyelvet is elsajátította. [[1838|1838-ban]] sikeresen levizsgázott, ezt követően '''két évig a jénai egyetem hallgatója volt'''. Eközben megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában és Berlinben. Hazatérése után '''nevelői munkát vállalt Világoson''', ahol Bohus János fiait nevelte.  
'''Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte.''' Felsőfokú tanulmányai során '''Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult''', valamint a francia nyelvet is elsajátította. [[1838|1838-ban]] sikeresen levizsgázott, ezt követően '''két évig a jénai egyetem hallgatója volt'''. Eközben megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában és Berlinben. Hazatérése után '''nevelői munkát vállalt Világoson''', ahol Bohus János fiait nevelte.  
-
[[1845]]. [[május 28.|május 28-án]] '''feleségül vette''' a lelkészcsaládból származó '''Dlhányi Maximilianát.''' A házasságból '''öt gyermekük született''': István, Josef, Matild, Gusztáv és [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Lajos Zsigmond]].  
+
[[1845]]. [[május 28.|május 28-án]] '''feleségül vette''' a lelkészcsaládból származó '''Dlhányi Maximilianát.''' A házasságból '''öt gyermekük született''': István, Josef, Matild, Gusztáv és [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Lajos Zsigmond]].  
Életének utolsó éveiben súlyos betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. '''[[1890]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] halt meg [[Békéscsaba|Békéscsabán]].'''
Életének utolsó éveiben súlyos betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. '''[[1890]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] halt meg [[Békéscsaba|Békéscsabán]].'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
[[1843|1843-ban]] '''apja maga mellé vette segédlelkésznek''', majd felavatása után '''az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. [[1853|1853-ban]] került Békéscsabára''', az idős [[Haan János (1779-1855)|Haan János]] mellé, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. '''Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében''', megreformálta a 20.000 fős szlovák nyelvű evangélikus gyülekezet belső életét. Megerősítette a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét, megváltoztatta a hétköznapi könyörgések rendjét, és bevezette az óév esti istentiszteletet, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.
+
[[1843|1843-ban]] '''apja maga mellé vette segédlelkésznek''', majd felavatása után '''az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. [[1853|1853-ban]] került Békéscsabára''', az idős [[Haan János (1779–1855)|Haan János]] mellé, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. '''Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében''', megreformálta a 20.000 fős szlovák nyelvű evangélikus gyülekezet belső életét. Megerősítette a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét, megváltoztatta a hétköznapi könyörgések rendjét, és bevezette az óév esti istentiszteletet, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.
-
'''Haan János halála után lelkésztársa [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] lett''', akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot '''[[1868|1868-ban]] esperessé, [[1872]]. [[június 20.|június 20-án]] bányakerületi püspökké nevezték ki.'''
+
'''Haan János halála után lelkésztársa [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] lett''', akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot '''[[1868|1868-ban]] esperessé, [[1872]]. [[június 20.|június 20-án]] bányakerületi püspökké nevezték ki.'''
Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. [[1879|1879-ben]] gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal '''megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé'''. [[1890]]. [[április 29.|április 29-én]] '''főrendiházi tag''' lett.  
Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. [[1879|1879-ben]] gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal '''megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé'''. [[1890]]. [[április 29.|április 29-én]] '''főrendiházi tag''' lett.  
-
'''Irodalmi munkássága is jelentős:''' az '50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek hazai és német lapokban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze, illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. [[1867|1867-ben]] jelent meg szlovák nyelvű agendája. Az egyetemes közgyűlés [[1868|1868-ban]] rábízta a zsinati előmunkálatok azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv sajtó alá rendezését, amely [[1870|1870-ben]] készült el. [[1876|1876-ban]] kiadta konfirmációs kátéját és Luther kiskátéjának szlovák fordítását.  [[1877|1877-ben]] megjelentette édesapja életrajzát a ''Nagy papok életrajza'' című gyűjteményes kötetben. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát, melynek elismeréséül '''a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki'''. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért '''I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel'''. A bécsi egyetem '''a teológia tiszteletbeli doktora''' címmel tüntette ki.
+
'''Irodalmi munkássága is jelentős:''' az '50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek hazai és német lapokban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze, illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. [[1867|1867-ben]] jelent meg szlovák nyelvű agendája. Az egyetemes közgyűlés [[1868|1868-ban]] rábízta a zsinati előmunkálatok azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv sajtó alá rendezését, amely [[1870|1870-ben]] készült el. [[1876|1876-ban]] kiadta konfirmációs kátéját és Luther kiskátéjának szlovák fordítását.  [[1877|1877-ben]] megjelentette édesapja életrajzát a ''Nagy papok életrajza'' című gyűjteményes kötetben. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát, melynek elismeréséül '''a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki'''. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért '''I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel'''. A bécsi egyetem '''a teológia tiszteletbeli doktora''' címmel tüntette ki.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* '''Békéscsabán [[1938|1938-ban]] teret neveztek el róla''', melyet [[1962|1962-ben]] Rózsa Ferenc névre változtattak. [[1992|1992-től]] a tér ismét Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli.
* '''Békéscsabán [[1938|1938-ban]] teret neveztek el róla''', melyet [[1962|1962-ben]] Rózsa Ferenc névre változtattak. [[1992|1992-től]] a tér ismét Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli.
* [[2001]] októberében a Szeberényi család 3 tagjának (Szeberényi Gusztáv Adolf, Szeberényi Lajos Zsigmond, Szeberényi Gusztáv) '''emlékoszlopot állítottak fel''' Békéscsabán.
* [[2001]] októberében a Szeberényi család 3 tagjának (Szeberényi Gusztáv Adolf, Szeberényi Lajos Zsigmond, Szeberényi Gusztáv) '''emlékoszlopot állítottak fel''' Békéscsabán.
-
* [[2013]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] rendhagyó ünnepi évnyitónak adott otthont a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amikor is Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök '''nevét vette fel a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Evangélikus Iskola]]'''.
+
* [[2013]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] rendhagyó ünnepi évnyitónak adott otthont a békéscsabai [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]], amikor is Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök '''nevét vette fel a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Evangélikus Iskola]]'''.
== Művei ==
== Művei ==
-
* Konfirmációi tanítás. Bp. 1876.
+
* Konfirmációi tanítás. Bp. 1876
-
* Luther kiskátéja. Bp. 1876.
+
* Luther kiskátéja. Bp. 1876
-
* Kézi agenda. (Magyar, szlovák és német nyelven.) Bp. 1877.
+
* Kézi agenda. (Magyar, szlovák és német nyelven.) Bp. 1877
== Források ==
== Források ==
41. sor: 42. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
* Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dr. Szeberényi Gusztáv, †. In: [http://www.epa.hu/02300/02356/00387/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es_Iskola_1890_34.pdf Evangélikus Egyház és Iskola, 8. évf. 34. szám (1890. augusztus 23.)]
* Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890.
* Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890.
* Szeberényi Gusztáv Adolf: Néhai Szeberényi János ág. hitv. evang. püspök vezérfonala a konfirmálandók oktatásában. 6. kiad. Budapest : Hornyánszky ny., 1899. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szeberényi Gusztáv Adolf: Néhai Szeberényi János ág. hitv. evang. püspök vezérfonala a konfirmálandók oktatásában. 6. kiad. Budapest : Hornyánszky ny., 1899. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 23., 13:32-kori változata

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Gusztáv Adolf
Szeberenyi Gusztav Bekesvmkepesnaptara 1891.jpg

1816. október 14-én Kochanócon (Trencsén megye) született. Anyja Podhradszky Eszter, apja Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar nyelvet használtak.

Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte. Felsőfokú tanulmányai során Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult, valamint a francia nyelvet is elsajátította. 1838-ban sikeresen levizsgázott, ezt követően két évig a jénai egyetem hallgatója volt. Eközben megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában és Berlinben. Hazatérése után nevelői munkát vállalt Világoson, ahol Bohus János fiait nevelte.

1845. május 28-án feleségül vette a lelkészcsaládból származó Dlhányi Maximilianát. A házasságból öt gyermekük született: István, Josef, Matild, Gusztáv és Lajos Zsigmond.

Életének utolsó éveiben súlyos betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. 1890. augusztus 19-én halt meg Békéscsabán.

Munkássága

1843-ban apja maga mellé vette segédlelkésznek, majd felavatása után az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. 1853-ban került Békéscsabára, az idős Haan János mellé, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében, megreformálta – a 20.000 fős szlovák nyelvű evangélikus – gyülekezet belső életét. Megerősítette a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét, megváltoztatta a hétköznapi könyörgések rendjét, és bevezette az óév esti istentiszteletet, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.

Haan János halála után lelkésztársa Haan Lajos lett, akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot 1868-ban esperessé, 1872. június 20-án bányakerületi püspökké nevezték ki.

Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. 1879-ben gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé. 1890. április 29-én főrendiházi tag lett.

Irodalmi munkássága is jelentős: az '50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek hazai és német lapokban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze, illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. 1867-ben jelent meg szlovák nyelvű agendája. Az egyetemes közgyűlés 1868-ban rábízta a zsinati előmunkálatok – azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv – sajtó alá rendezését, amely 1870-ben készült el. 1876-ban kiadta konfirmációs kátéját és Luther kiskátéjának szlovák fordítását. 1877-ben megjelentette édesapja életrajzát a Nagy papok életrajza című gyűjteményes kötetben. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát, melynek elismeréséül a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel. A bécsi egyetem a teológia tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök