Szeberényi Gusztáv (1890–1941)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == Szeberényi Gusztáv 1890. augusztus 23-án született a Torontál megyei Tótaradácon [[Szeberényi Lajos Zsig…”)
a (Kiegészítés: sírhely)
 
(7 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Szeberenyi Gusztav 1890 1941.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv]]
 +
Szeberényi Gusztáv '''[[1890]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án született''' a Torontál megyei '''Tótaradácon''' [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] csabai lelkész és '''Sztehlo Irén''' gyermekeként. Nagyapja [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök.
-
Szeberényi Gusztáv [[1890]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án született a Torontál megyei Tótaradácon [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] csabai lelkész és '''Sztehlo Irén''' gyermekeként; nagyapja [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök. Születése után néhány hónappal családja visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. Itt járt iskolába, [[1910]]-ben érettségizett az [[Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]], ezután a pozsonyi teológiai akadémián tanult három évet, majd Lipcsében és Erlangenben fejezte be tanulmányait. Hazatérése után '''[[1914]]-ben lelkésszé avatták''', és Csepregi György esperes mellett lett segédlelkész. 1915‒1916 között tábori lelkész volt, betegsége miatt azonban visszakerült Békéscsabára. [[1918]]-ban az evangélikus egyház lelkészévé, [[1931]]-ben az '''egyházközség igazgató lelkészévé választották'''.
+
Születése után néhány hónappal családja visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. Itt járt iskolába, [[1910]]-ben érettségizett az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]], ezután a pozsonyi teológiai akadémián tanult három évet, majd Lipcsében és Erlangenben fejezte be tanulmányait. Hazatérése után '''[[1914]]-ben lelkésszé avatták''', és Csepregi György esperes mellett lett segédlelkész. 1915‒1916 között tábori lelkész volt, betegsége miatt azonban visszakerült Békéscsabára. [[1918]]-ban az evangélikus egyház lelkészévé, [[1931]]-ben az '''egyházközség igazgató lelkészévé választották'''.
-
A Doleschall Olga papleánnyal kötött házasságából három gyermek született.
+
 
-
Szeberényi Gusztáv életének 52. évében, [[1941]]. [[október 1.|október 1]]-jén, édesapja halála után egy héttel, Békéscsabán hunyt el.
+
A Doleschall Olgával kötött házasságából három gyermek született.
 +
 
 +
Szeberényi Gusztáv '''[[1941]]. [[október 1.|október 1]]-jén''', édesapja halála után egy héttel, '''Békéscsabán hunyt el'''. A békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték örök nyugalomra.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Szeberényi Gusztáv teremtette meg az evangélikus egyházban az intézményes diakóniát''' (szeretetmunkát). Kiváló szervezőként egymás után hozta létre az evangélikus szeretetintézményeket, [[1923]]-ban az '''Evangélikus Árvaházat''', [[1932]]-ben a '''Diakonisszaképző Intézetet''' és az '''Evangélikus Aggok Házát'''; ez utóbbi Evangélikus Szeretetotthon néven napjainkban is működik. Az árvaház céljaira a parókiáját ajánlotta fel, és eleinte nyolc árva gyerek ellátását vállalta magára. Az [[1930]]-as évek elején az árvaház előbb a Zsilinszky utcai, majd a Lepény Pál utcai evangélikus népiskola megüresedett tantermeibe költözött át. Szeberényi Gusztávnak köszönhetően [[1927]] és [[1938]] között 34 nővért képeztek ki. [[1933]]. november 10‒12-én, a '''Luther születésének 450. évfordulóján rendezett ünnepségek keretében szentelték fel a Lepény Pál utcai Diakonissza Anyaházat'''. Az első diakonisszát [[1934]]-ban, az utolsót [[1941]]-ben avatták fel. [[1936]]-ban Békéscsabán rendezték meg a délkelet-európai diakonisszaintézetek konferenciáját a cseh–szlovák nyelvű énekeskönyv, a '''Tranoscius kiadásának 300 éves évfordulójára'''. Az Aggok Házában harminc idős embernek nyújtottak otthont.
+
'''Szeberényi Gusztáv teremtette meg az evangélikus egyházban az intézményes diakóniát''' (szeretetmunkát). Kiváló szervezőként egymás után hozta létre az evangélikus szeretetintézményeket: [[1923]]-ban az '''Evangélikus Árvaházat''', [[1932]]-ben a '''Diakonisszaképző Intézetet''' és az '''Evangélikus Aggok Házát''' (utóbbi Evangélikus Szeretetotthon néven napjainkban is működik). Az árvaház számára felajánlotta parókiáját, és kezdetben nyolc árva gyerek ellátását vállalta magára. Az [[1930]]-as évek elején az árvaház előbb a Zsilinszky utcai, majd a Lepény Pál utcai evangélikus népiskola megüresedett tantermeibe költözött át. Szeberényi Gusztávnak köszönhetően [[1927]] és [[1938]] között 34 nővért képeztek ki. [[1933|1933-ban]], a '''Luther születésének 450. évfordulóján rendezett ünnepségek keretében szentelték fel a Lepény Pál utcai Diakonissza Anyaházat'''. Az első diakonisszát [[1934|1934-ben]], az utolsót [[1941|1941-ben]] avatták fel. [[1936|1936-ban]] Békéscsabán rendezték meg a délkelet-európai diakonisszaintézetek konferenciáját a cseh–szlovák nyelvű énekeskönyv, a '''Tranoscius kiadásának 300 éves évfordulójára'''. Az Aggok Házában harminc idős embernek nyújtottak otthont.
-
Szeberényi Gusztáv 1933-ban '''Raffay Sándor püspök megbízásából''' átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvű [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)|Evanjelicky Hlásnik]], 1934-ben pedig elindította magyar nyelven is a [[Békéscsabai Evangélikusok Lapja|Békéscsabai Evangélikusok Lapját]]. A két lapnak közel 4000 előfizetője volt.
+
 
 +
Szeberényi Gusztáv [[1933|1933-ban]] '''Raffay Sándor püspök megbízásából''' átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvű [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)|Evanjelicky Hlásnik]] című folyóirat kiadását. [[1934|1934-ben]] pedig elindította magyar nyelven is a [[Békéscsabai Evangélikusok Lapja|Békéscsabai Evangélikusok Lapját]]. A két lapnak közel 4000 előfizetője volt.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
21. sor: 26. sor:
* [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)]]
* [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)]]
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
-
* [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)]]
+
* [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)]]
-
* [[Szeberényi János (1896-1961)]]
+
* [[Szeberényi János (1896–1961)]]
-
* [[Szeberényi Lajos (1820-1875)]]
+
* [[Szeberényi Lajos (1820–1875)]]
-
* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)]]
+
* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)]]
== Források ==
== Források ==
-
 
+
* Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 241. szám (2001. október 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csabai arcok. História Könyvkiadó Bt., Békéscsaba, 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Bertók Bertalan: A 370 éves Tranoscius emlékkönyve = Pamätnica k 370. vyrociu vydania Tranoscia. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 2008. 49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kovács Pál: Dr. Szeberényi Gusztáv, az Evangélikus Egyház szeretetmunkájának megteremtője. Várunk, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium kulturális folyóirata, 2002. évi 1. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Új magyar életrajzi lexikon, főszerk.: Markó László, Helikon Kiadó, Budapest, 2007. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Kovács Pál: Dr. Szeberényi Gusztáv, az Evangélikus Egyház szeretetmunkájának megteremtője. Várunk, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium kulturális folyóirata, 2002. évi 1. szám (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés Megyei Hírlap, 2001. október 15., LVI. évf. 241. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk.: Markó László, Budapest : Helikon Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés vármegye (monográfia), szerk.: Márkus György, Budapest, 1936. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre. Szerk. és kiad.: Zsilinszky Lajos. Békéscsaba : Kossuth Ny., 1942 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig, Békéscsaba, 1985. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1941 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942, Békéscsaba, 1941
+
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig, Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre, szerk. és kiad. Zsilinszky Lajos, Békéscsaba, 1942
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
45. sor: 49. sor:
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]  
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]  
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Szeberényi család]]

A lap jelenlegi, 2022. október 18., 15:22-kori változata

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Gusztáv

Szeberényi Gusztáv 1890. augusztus 23-án született a Torontál megyei Tótaradácon Szeberényi Lajos Zsigmond csabai lelkész és Sztehlo Irén gyermekeként. Nagyapja Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök.

Születése után néhány hónappal családja visszaköltözött Békéscsabára. Itt járt iskolába, 1910-ben érettségizett az Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban, ezután a pozsonyi teológiai akadémián tanult három évet, majd Lipcsében és Erlangenben fejezte be tanulmányait. Hazatérése után 1914-ben lelkésszé avatták, és Csepregi György esperes mellett lett segédlelkész. 1915‒1916 között tábori lelkész volt, betegsége miatt azonban visszakerült Békéscsabára. 1918-ban az evangélikus egyház lelkészévé, 1931-ben az egyházközség igazgató lelkészévé választották.

A Doleschall Olgával kötött házasságából három gyermek született.

Szeberényi Gusztáv 1941. október 1-jén, édesapja halála után egy héttel, Békéscsabán hunyt el. A békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Szeberényi Gusztáv teremtette meg az evangélikus egyházban az intézményes diakóniát (szeretetmunkát). Kiváló szervezőként egymás után hozta létre az evangélikus szeretetintézményeket: 1923-ban az Evangélikus Árvaházat, 1932-ben a Diakonisszaképző Intézetet és az Evangélikus Aggok Házát (utóbbi Evangélikus Szeretetotthon néven napjainkban is működik). Az árvaház számára felajánlotta parókiáját, és kezdetben nyolc árva gyerek ellátását vállalta magára. Az 1930-as évek elején az árvaház előbb a Zsilinszky utcai, majd a Lepény Pál utcai evangélikus népiskola megüresedett tantermeibe költözött át. Szeberényi Gusztávnak köszönhetően 1927 és 1938 között 34 nővért képeztek ki. 1933-ban, a Luther születésének 450. évfordulóján rendezett ünnepségek keretében szentelték fel a Lepény Pál utcai Diakonissza Anyaházat. Az első diakonisszát 1934-ben, az utolsót 1941-ben avatták fel. 1936-ban Békéscsabán rendezték meg a délkelet-európai diakonisszaintézetek konferenciáját a cseh–szlovák nyelvű énekeskönyv, a Tranoscius kiadásának 300 éves évfordulójára. Az Aggok Házában harminc idős embernek nyújtottak otthont.

Szeberényi Gusztáv 1933-ban Raffay Sándor püspök megbízásából átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvű Evanjelicky Hlásnik című folyóirat kiadását. 1934-ben pedig elindította magyar nyelven is a Békéscsabai Evangélikusok Lapját. A két lapnak közel 4000 előfizetője volt.

Emlékezete

2001-ben avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes és dr. Szeberényi Gusztáv igazgató lelkész – emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök