Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→A kastély története)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Postelek_kastely.jpg|bélyegkép|300px|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
 +
A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. '''[[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]]''' között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal '''[[Gerla|Gerlán]]''' át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.  
A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. '''[[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]]''' között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal '''[[Gerla|Gerlán]]''' át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.  
== A kastély története ==
== A kastély története ==
-
 
+
[[Fájl:Postelek.jpg||bélyegkép|250px|A kastély romjai az 1970-es években]]
-
[[Fájl:Postelek_kastely.jpg|bélyegkép|Széchenyi-Wenckheim kastély]]Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.  
+
Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.  
A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.
A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.

A lap 2014. március 14., 12:33-kori változata

Széchenyi-Wenckheim kastély

A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. Póstelek Gyula, Békéscsaba, Gerla között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal Gerlán át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.

Tartalomjegyzék

A kastély története

A kastély romjai az 1970-es években

Feltételezések szerint a neobarokk stílusú 72 szobás kastélyt Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint a megrendelő gróf Széchenyi Antalné gróf Wenckheim Krisztina volt. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz impozáns kert és park létesült. 1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált. Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

A II. világháború után a kastélyt államosították. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sz%C3%A9chenyi%E2%80%93Wenckheim-kast%C3%A9ly_(P%C3%B3stelek)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök