Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Külső hivatkozások: digitalizált fotók megjelölése)
(Külső hivatkozások)
34. sor: 34. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24079&secID=45268 A pósteleki kastély romjai] (digitalizált fotó)
+
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24079&secID=45268 A pósteleki kastély romjai] (digitalizált fotó)[2011.12.16.]
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=23233&secID=44422 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó)
+
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=23233&secID=44422 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó)[2011.12.16.]
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24082&secID=45271 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó)
+
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24082&secID=45271 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó)[2011.12.16.]
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24081&secID=45270 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó)
+
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24081&secID=45270 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó)[2011.12.16.]
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24080&secID=45269 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó, 1932)
+
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24080&secID=45269 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó, 1932)[2011.12.16.]
-
* [http://wenckheim.hu Wenckheim.hu]
+
* [http://wenckheim.hu Wenckheim.hu][2011.11.06.]
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]]
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]]

A lap 2011. december 16., 19:14-kori változata

A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. Póstelek Gyula, Békéscsaba, Gerla között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal Gerlán át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.

Tartalomjegyzék

A kastély története

Feltételezések szerint a neobarokk stílusú 72 szobás kastélyt Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint a megrendelő gróf Széchenyi Antalné gróf Wenckheim Krisztina volt. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (pince), magasföldszint és emelet. A pince ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz impozáns kert és park létesült. 1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált. Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

A II. világhárú után a kastélyt államosították. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt a pincékben, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök