Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)

A BékésWiki wikiből

A lap 2011. december 16., 19:07-kori változata

A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. Póstelek Gyula, Békéscsaba, Gerla között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal Gerlán át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.

A kastély története

Feltételezések szerint a neobarokk stílusú 72 szobás kastélyt Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint a megrendelő gróf Széchenyi Antalné gróf Wenckheim Krisztina volt. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (pince), magasföldszint és emelet. A pince ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz impozáns kert és park létesült. 1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált. Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

A II. világhárú után a kastélyt államosították. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt a pincékben, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.

Képgaléria

Lásd még

• Póstelek
• Wenckheim Frigyes (1842-1912)
• Wenckheim Krisztina (1874-1970)

Források

• A Gyulai Termelési Bizottság levele az alispánhoz a pósteleki kastély ügyében. Irat. 1945. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, EuropeanaLocal (digitalizált változat)
• Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
• Határozat Dr. Bokross Elemérnek a pósteleki kastély ügyében tett bejelentéséről. Irat. 1945. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, EuropeanLocal (digitalizált változat)
• Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (digitalizált változat)
• Pósteleki volt grófi kastély juttatása a gyógypedagógiai intézet részére. Irat. 1947. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, EuropeanaLocal (digitalizált változat)
• Pósteleki Wenckheim kastély. [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.]

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

• Póstelek. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal
• Széchenyi-Wenckheim kastély. Műholdfelvétel. In: Google

Külső hivatkozások

• A pósteleki kastély romjai A pósteleki kastély romjai (fotó)
• Pósteleki kastély (fotó)
• Pósteleki kastély (fotó)
• Pósteleki kastély (fotó)
• Pósteleki kastély (fotó, 1932)
• Wenckheim.hu