Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Térképek, birtokvázlatok alfejezet létrehozása)
(Térképek, birtokvázlatok: Sorrend változtatás)
26. sor: 26. sor:
== Térképek, birtokvázlatok ==
== Térképek, birtokvázlatok ==
-
* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Széchenyi-Wenckheim kastély. In: Google]
 
* Póstelek. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal
* Póstelek. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal
 +
* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Széchenyi-Wenckheim kastély. Műholdfelvétel. In: Google]
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2011. december 16., 14:47-kori változata

A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. Póstelek Gyula, Békéscsaba, Gerla között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal Gerlán át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.

Tartalomjegyzék

A kastély története

Feltételezések szerint a neobarokk stílusú 72 szobás kastélyt Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint a megrendelő gróf Széchenyi Antalné gróf Wenckheim Krisztina volt. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (pince), magasföldszint és emelet. A pince ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz impozáns kert és park létesült. 1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált. Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

A II. világhárú után a kastélyt államosították. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt a pincékben, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök