Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)
A BékésWiki wikiből
(szócikk létrehozása) |
(formázások, belső hivatkozások javítása) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. [[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal [[Gerla|Gerlán]] át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz. | |
== A kastély története == | == A kastély története == | ||
| - | Feltételezések szerint a neobarokk stílusú 72 szobás | + | Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (pince), magasföldszint és emelet. A pince ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle. |
| - | A II. világhárú után a kastélyt államosították. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt a pincékben, majd azt azt követő esztendőkben a | + | A II. világhárú után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt a pincékben, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. |
| - | 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották. | + | 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd '''a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került'''. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották. |
== Képgaléria == | == Képgaléria == | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
| + | |||
| + | * [[Póstelek]] | ||
| + | * [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)]] | ||
| + | * [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]] | ||
== Források == | == Források == | ||
| + | * Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula | ||
| + | * Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] | ||
* [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.] | * [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.] | ||
A lap 2011. november 27., 17:22-kori változata
A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. Póstelek Gyula, Békéscsaba, Gerla között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal Gerlán át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.
Tartalomjegyzék |
A kastély története
Feltételezések szerint a neobarokk stílusú 72 szobás kastélyt Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint a megrendelő gróf Széchenyi Antalné gróf Wenckheim Krisztina volt. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (pince), magasföldszint és emelet. A pince ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz impozáns kert és park létesült. 1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált. Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.
A II. világhárú után a kastélyt államosították. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt a pincékben, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.
Képgaléria
Lásd még
Források
- Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
- Pósteleki Wenckheim kastély. [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.]
