Stark Adolf (1834–1910)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2021. január 15., 10:42-kor történt szerkesztése után volt.

kereskedő, szőlőnemesítő

Tartalomjegyzék

Élete

Stark Adolf

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.

Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848-as forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak. Majd 1859-ben letelepedett Csabára.

1863-ban megházasodott, Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Három gyermekük született: Mária, Róza és Ferenc.

Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben
.Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án. Augusztus 27-én a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)

Békéscsabán 18591860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez. A Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csabagyöngye pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. 1880-ban számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Öröksége

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök