Sarusi Mihály (író)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Sarusi Mihály(író, költő) lapot átneveztem Sarusi Mihály névre: Helyesbítés)
a (Élete)
2. sor: 2. sor:
-
[[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője.  
+
[[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető Kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője.
-
 
+
-
 
+
-
 
+
== Tematika ==
== Tematika ==

A lap 2017. október 3., 14:35-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

1944. április 7-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg 1979-ben, mely művet a Magvető Kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló Peremvidéken című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az 1992-ben indult, két lapszámot megérő Sodrás szerkesztője.

Tematika

Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:

„ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!

A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.

– Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!

S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.

– A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]

Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.


Főbb művei


Legfontosabb díjai


Források


Hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök