Sarusi Mihály (író)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képkorrekció)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Sarusi Mihaly 2017.JPG|bélyegkép|300px|Sarusi Mihály]]
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Kőváry E Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre, 1986.jpg|bélyegkép|300px|Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban]]
[[Fájl:Kőváry E Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre, 1986.jpg|bélyegkép|300px|Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban]]
21. sor: 22. sor:
* A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető)
* A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető)
* Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó)
* Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó)
-
* Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]]-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]])  
+
* Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]][[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]])  
* Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan)
* Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan)

A lap jelenlegi, 2021. március 30., 17:28-kori változata

Sarusi Mihály

Tartalomjegyzék

Élete

Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban

1944. április 7-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg 1979-ben, mely művet a Magvető Kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló Peremvidéken című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az 1992-ben indult, két lapszámot megérő Sodrás szerkesztője.

Tematika

Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:

„ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!

A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.

– Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!

S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.

– A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]

Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.

Főbb művei

Legfontosabb díjai

Források

Hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök