Remenár Elek (1876–1959)
A BékésWiki wikiből
(Alfejezet létrehozása (Élete)) |
(kategóriák létrehozása) |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
gyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el. | gyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el. | ||
| - | '''Kitűnő szakmai felkészültséggel került a békéscsabai közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak [[1907]]. [[május l.|május l]]-jén'''. Itt nehéz szakmai, szervezési és gazdasági feladatok megoldása várt rá. A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. '''A háború kitörése után frontszolgálatot teljesített.''' A szerb fronton '''megsebesült, majd felgyógyulását követően tartalékos ezred orvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban.''' E tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: '''Koronás Arany Érdemkereszt, Sebesülési Érem, Károly Csapatkereszt'''. | + | '''Kitűnő szakmai felkészültséggel került a [[Békéscsaba|békéscsabai]] közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak [[1907]]. [[május l.|május l]]-jén'''. Itt nehéz szakmai, szervezési és gazdasági feladatok megoldása várt rá. A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. '''A háború kitörése után frontszolgálatot teljesített.''' A szerb fronton '''megsebesült, majd felgyógyulását követően tartalékos ezred orvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban.''' E tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: '''Koronás Arany Érdemkereszt, Sebesülési Érem, Károly Csapatkereszt'''. |
'''A kórház fejlesztésére''' csak az [[1930]]-as évektől volt lehetőség a város által felvett '''külföldi kölcsönökből'''. Ebből a pénzből '''[[1933]]-ban megszületett a laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját'''. '''[[1935]]. [[február 11.|február 11]]- én átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas új sebészeti osztálya. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült''', így [[1936]]-ban a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. '''Remenár''' kitűnően felkészült sebész volt. '''Számos új műtéti eljárást vezetett be,ortopédiai műtétekre is vállalkozott.''' Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. | '''A kórház fejlesztésére''' csak az [[1930]]-as évektől volt lehetőség a város által felvett '''külföldi kölcsönökből'''. Ebből a pénzből '''[[1933]]-ban megszületett a laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját'''. '''[[1935]]. [[február 11.|február 11]]- én átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas új sebészeti osztálya. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült''', így [[1936]]-ban a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. '''Remenár''' kitűnően felkészült sebész volt. '''Számos új műtéti eljárást vezetett be,ortopédiai műtétekre is vállalkozott.''' Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. | ||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
* Sonkoly Kálmán: Dr. Remenár Elek (1876-1959) a korszerű kórház alapjainak megteremtője Békéscsabán. In: Békési Élet. 25. évf. 4. sz. 1990. p. 439-446. | * Sonkoly Kálmán: Dr. Remenár Elek (1876-1959) a korszerű kórház alapjainak megteremtője Békéscsabán. In: Békési Élet. 25. évf. 4. sz. 1990. p. 439-446. | ||
* Sonkoly Kálmán: Dr. Elek Remenár (1876-1959) zakladatel modernej nemocnice v Békésskej Cabe =Cabiansky Kalendár na rok 1995. Bcs. : Mestská samospráva Békésskej Caby. 1994. p. 60-62. | * Sonkoly Kálmán: Dr. Elek Remenár (1876-1959) zakladatel modernej nemocnice v Békésskej Cabe =Cabiansky Kalendár na rok 1995. Bcs. : Mestská samospráva Békésskej Caby. 1994. p. 60-62. | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| + | [[Kategória:Orvosok]] | ||
A lap 2015. február 19., 18:47-kori változata
orvos
Élete
Zemplén megyében, Nagymihályon született 1876. január 6-án.
Középiskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen,az orvosi egyetemet Budapesten végezte,ahol 1900-ban orvosdoktorrá avatták.
1900-tól hét éven keresztül híres professzorok mellett bővítette szakmai felkészültségét. Előbb Tauffer Vilmos szülészeti-nő gyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el.
Kitűnő szakmai felkészültséggel került a békéscsabai közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak 1907. május l-jén. Itt nehéz szakmai, szervezési és gazdasági feladatok megoldása várt rá. A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. A háború kitörése után frontszolgálatot teljesített. A szerb fronton megsebesült, majd felgyógyulását követően tartalékos ezred orvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban. E tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: Koronás Arany Érdemkereszt, Sebesülési Érem, Károly Csapatkereszt.
A kórház fejlesztésére csak az 1930-as évektől volt lehetőség a város által felvett külföldi kölcsönökből. Ebből a pénzből 1933-ban megszületett a laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját. 1935. február 11- én átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas új sebészeti osztálya. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült, így 1936-ban a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. Remenár kitűnően felkészült sebész volt. Számos új műtéti eljárást vezetett be,ortopédiai műtétekre is vállalkozott. Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában.
Szakmai munkája mellett kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott Békéscsabán. Az 1913-ban megalakult Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör első tisztségviselői között alelnöknek választották. 1914-ben a 16 főre emelkedett Aurora Zenekar őt kérte fel karnagynak, amely megbízatásnak örömmel tett eleget.
37 évi szolgálat után 1944-ben - egyik napról a másikra - nyugdíjazták, de a háború közbeni szükségállapotok és orvoshiány miatt 1945 végéig még aktívan dolgozott. Szakmai munkájának elismeréséül 1922-ben egészségügyi tanácsosi, 1941-ben pedig egészségügyi főtanácsosi címmel tüntette ki a kormány.
1959. április 9-én, 83 éves korában hunyt el Békéscsabán, a Széchenyi -ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 441-442.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 377., 468. (Kép)
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. p. 176.
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. p. 176. (Kép)
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest : Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóv., 1931. p. 179.
- Sonkoly Kálmán: Dr. Remenár Elek (1876-1959) a korszerű kórház alapjainak megteremtője Békéscsabán. In: Békési Élet. 25. évf. 4. sz. 1990. p. 439-446.
- Sonkoly Kálmán: Dr. Elek Remenár (1876-1959) zakladatel modernej nemocnice v Békésskej Cabe =Cabiansky Kalendár na rok 1995. Bcs. : Mestská samospráva Békésskej Caby. 1994. p. 60-62.
