Révész Sándor (1889-1944)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „fogorvos == Élete == '''1889. január 17-én született Bács-Feketehegyen.''' Édesapja Dr. Révész (Reisz) Fülöp szintén orvos volt, édesanyja…”)
a (+emléktábla)
26. sor: 26. sor:
'''Érdekelték a járművek is''': hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.
'''Érdekelték a járművek is''': hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.
 +
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[2008|2008-ban]] Békéscsabán [[Révész Sándor-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak fel munkássága előtt tisztelegve.
== Források ==
== Források ==

A lap 2017. október 26., 20:47-kori változata

fogorvos

Tartalomjegyzék

Élete

1889. január 17-én született Bács-Feketehegyen. Édesapja Dr. Révész (Reisz) Fülöp szintén orvos volt, édesanyja Valentin Cecília. Sándornak öt testvére született.

A Reisz család már az 1850-es években Békéscsaba környékére költözött a jobb élet reményében, mert a zsidóság megélhetése nehezebbé vált. Fülöp és testvérei mind kitűnő tanulmányi eredménnyel fejezték be az iskolát. Fülöp a pesti egyetem orvoskarán ledoktorált, majd Berlinben fogorvosi tanfolyamot végzett. Ekkor döntött úgy, hogy nevét magyarosítja Révész névre és fogorvosi rendelőt nyit Békéscsabán. Békéscsabára 1892-ben költözött a család.

Révész Sándor tanulmányait a csabai zsidó népiskolában kezdte meg. A család nem követte a hagyományos zsidó szokásokat, csak nagyobb ünnepeket tartottak meg. 1906-ban kitűnő eredménnyel érettségizett le az evangélikus Rudolf-Főgimnáziumban. A Budapesti Tudományegyetem orvosi karán tanult tovább, közben még a müncheni egyetemet is elvégezte. Miután ledoktorált visszatért Békéscsabára, követve apját, fogorvosi rendelőt nyitott.

A világháború idején katonai szolgálatot teljesített, kitüntetéseket is szerzett. 1913-ban feleségül vette Tevan Adolf könyvkereskedő és nyomdatulajdonos lányát, Tevan Flórát. Három gyerekük született: Márta - aki szintén orvos lett - és Katalin. A harmadik gyermekről nincsen információ.

1944-ben elrendelték, hogy az összes zsidót - az orvosokat is - vasúti vagonokban szállítsák el Németországba, így a Révész családot is. Lányaik megmenekültek, keresztény hozzátartozók segítségével jutottak vissza Budapestre és ott bújtatták őket.

Révész Sándor Auschwitzban halt meg 1944-ben.

Munkássága

1913-ban sógorával, Südy Ernővel - aki Flóra testvérének, Gizellának a férje - megalapították az Aurora Kört, amit a zene, irodalom és képzőművészet kedvelőinek hoztak létre. Az egyesületi formában működő Kör képzőművészeti szakosztály vezetőjének, majd titkárának Révész Sándort választották meg. Ennek hatására Békéscsabán magas színvonalú kulturális élet bontakozott ki.

Jó szervező, önzetlen, a fogorvosi munkája mellett időt és fáradtságot nem kímélve foglalkozott az Aurora Körrel, amit saját magáénak érzett. Révész Sándorhoz legközelebb a képzőművészet állt – a modern festészetről felolvasást tartott -, bár ez indult el a legnehezebben a Körben: művészettörténeti előadásokkal próbálták meg bevonzani a közönséget. Vidovszky Béla kiállítása hozta meg a nagy áttörést. Évente több alkalommal rendeztek kiállítást, ahol leginkább a helyi festők alkotásai voltak láthatók, többek között Jankay Tibor művei is - aki nagy barátságban állt Révész doktorral. 1938-ban az Aurora életében nagy változás történt, Révész Sándort lemondatták titkári posztjáról a májusban érvénybe lépő zsidótörvény miatt.

Révész Sándor mély érzésű, magas műveltségű, közvetlen, kedves ember volt, aki többször még adománnyal is támogatta a rászoruló szegény gyerekeket.

1927-ben Békéscsabán tartották az orvosok tudományos ülését, ahol Békés megye és Szeged orvosai jelentek meg. A várost Dr. Révész Sándor képviselte, aki az "Érzéstelenítés a fogászati gyakorlatban" címmel előadást tartott.

A Magyar Téka egyik békéscsabai megbízottjaként meghívókat küldött a város magyar irodalmat kedvelőinek.

Érdekelték a járművek is: hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.

Emlékezete

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök