Réthy Zsigmond (1946‒1998)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „természettudós, muzeológus == Élete == Réthy Zsigmond '''1946. február 23-án született Békéscsabán'''. Szülei: Réthy Zs…”)
a (Képek feltöltése)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Rethy Zsigmond 1.jpg|bélyegkép|300px|Réthy Zsigmond]]
Réthy Zsigmond '''[[1946]]. [[február 23.|február 23-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila ([[1969]]).
Réthy Zsigmond '''[[1946]]. [[február 23.|február 23-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila ([[1969]]).
11. sor: 12. sor:
== Egy gazdag pályafutás ==
== Egy gazdag pályafutás ==
 +
[[Fájl:Rethy Zsigmond 2.jpg|bélyegkép|300px|]]
A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.
A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.

A lap 2019. február 22., 12:12-kori változata

természettudós, muzeológus

Tartalomjegyzék

Élete

Réthy Zsigmond

Réthy Zsigmond 1946. február 23-án született Békéscsabán. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila (1969).

Az általános iskolát Békéscsabán, középiskolai tanulmányait Szarvason, a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikumban végezte. 1969-től 1971-ig a magyarbánhegyesi művelődési ház igazgatója volt, 1971‒1973 között módszertani könyvtárosként dolgozott a Békés Megyei Könyvtárban. Innen került 1973-ban a Munkácsy Mihály Múzeumba, először mint segédkönyvtáros, majd mint természettudományi muzeológus. 1974-ben elvégezte a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő‒könyvtáros szakát, 1976-ban a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán biológiatanári diplomát szerzett. Időközben kiváló ornitológussá képezte magát. 1977‒1979 között az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTVH) szabadkígyósi tájvédelmi körzetének a vezetője volt. 1981-től a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi osztályának a vezetésével bízták meg, amelyet haláláig irányított. Már az 1980-as években szorgalmazta önálló nemzeti park kialakítását Békés megyében, meghatározó szerepet vállalt az 1994. május 21-én létrejött Körös‒Maros Nemzeti Park szakmai előkészítésében.

A megyében elsők között hívta fel a figyelmet a természetvédelem fontosságára. 1975-ben tizedmagával Békéscsabán megalapította a Természetvédelmi Klubot, a régió első zöld mozgalmát. A rendszerváltás idején, 1989-ben részt vett a Magyarországi Zöld Párt megalakításában, az első szabad választáson, 1990 márciusában a párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltje volt Békésen.

Réthy Zsigmond alig 52 évesen, 1998. július 10-én hunyt el. A békéscsabai Ligeti temetőben nyugszik.

Egy gazdag pályafutás

Rethy Zsigmond 2.jpg

A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.

Élete során sokat utazott, többször járt Svédországban, Dániában, Norvégiában. 1972-ben a Stockholmban megrendezett ENSZ I. Környezetvédelmi Világkongresszusán, 1976-ban a Nemzetközi Túzokvédelmi Szimpóziumon, 1981-ben a Nemzetközi Vízivadvédelmi Konferencián, 1982-ben Moszkvában és 1986-ban Ottawában a Nemzetközi Ornitológiai Világkongresszuson vett részt. Az utazásain és a nemzetközi konferenciákon szerzett tapasztalatait a hazai viszonyokra próbálta átültetni.

A környezet- és természetvédelmi muzeológia első letéteményese volt a békéscsabai múzeumban. Az évek folyamán a Körös menti táj növény- és állatvilágának egyik legjobb ismerőjévé vált, kutatta a természeti környezet életét, a táji környezetben megjelenő emberi kultúrát. Számos Békés megyei védetté nyilvánítás kötődik a nevéhez, amelyek segítségével páratlan természeti értékeket sikerült megőrizni az utókor számára. Szakmai munkásságából ki kell emelni az ornitológia hazai kutatási eredményeit összegző Magyar Madártani Bibliográfia szerkesztését, a hétkötetes természetvédelmi évkönyv sorozatot, a Múzeumi Közlemények természettudományos számait, a Doboz-monográfiát, a Natura Bekesiensis köteteit, a Körösök vidéke és a Békés megyei természetvédelmi kalauz című kiadványokat. Kutatásainak eredményeit számos tudományos dolgozatban adta közre. Cikkei, írásai, kutatási jelentései folyamatosan megjelentek a helyi és az országos sajtóban és különböző kiadványokban (Búvár, Aquila, Múzeumi Híradó, Békés Megyei Múzeumi Szervezet Füzetei, Honismeret, Békési Élet, Békés Megyei Népújság, Békés Megyei Hírlap, Élet és Tudomány, Natura környezet- és természetvédelmi évkönyv, Környezetgazdálkodási Évkönyv, Békéscsaba története I., Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Adattára, Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, Natura Bekesiensis, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Arborétuma Évkönyve).

Az országban az elsők között szervezett természetismereti táborokat, ahol több mint ezer kisdiákot tanított kollégáival együtt a természet szeretetére, az ornitológia alapismereteire. Összesen 25 tábort szervezett, az elsőt 1975-ben Békés-Tarhoson, a másodikat 1976-ban Gyula-Városerdőn, az utolsót 1993-ban Békés-Dánfokon.

Kiállítások sora készült el Réthy Zsigmond vezetése alatt. Életének utolsó szakaszában a békéscsabai múzeumban egy új, korszerű szemléletű, nagyszabású, Békés megye természeti értékeit bemutató állandó természettudományi kiállítás megvalósításán fáradozott munkatársaival, amit már nem tudott befejezni.

Múzeumi, madártani és a természet- és környezetvédelem területén kifejtett több évtizedes tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Szervezeti tagságai

Kiadványai, publikációi (válogatás)

Kiállításrendezései (válogatás)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök