Réthy Pál (1809–1896)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. november 12., 07:17-kori változata

a város első főorvosa, a kórház alapítója

Élete

Ősei a XVI. században a német Baden-Würtembergi fejedelemségben laktak. Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából 1805-ben települt Szarvasra, ahol vaskereskedéssel foglalkozott.

Schlotterbeck Pál 1809. január 17-én Szarvason született, Schlotterbeck Kristóf és a lengyel származású Scarski Rozália második gyermekeként. Testvérei: Johanna (1807-1890), Lipót (1817-1903), Vilmos (1819-1895), Rozália (1822-1873). Réthy Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.

Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt, adottságaira hamar kitűnt. Hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadta, Csabán lett főorvos.

Mayer Rozáliát vette feleségül. Gyermekeik: Etelka (Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.

Az 1896. április 20-án Békéscsabán elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek. 2017-ben a felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.

Munkássága

Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. 1844-ben tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a csabai kórház megalapítása volt. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. A kórház létrehozatala érdekében 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán” címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. 1864-ben egy városi középületben látták el a betegeket. A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. A kórházi épület 1881-re készült el, benne orvosként szolgált Réthy Pál mellett dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa. Ugyancsak [[ebben az időszakban (1869) alakított ki egy szegényházat]] az elesett gyámoltalanok befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.

Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik nevéhez. Tagja volt az országos szakmai szervezetnek, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.

Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót megyében történő nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.

54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba.

Díjak, kitüntetések

• Koronás Arany Érdemkereszt (1882)

Emlékezete

• Réthy Pál-emlékéremmel díjazzák a szakma kiválóságait.
• Halála után, 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, mely 1949 óta Kórház utcaként szerepel.
• A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye 1989. június 30-án felvette Réthy Pál nevét, az épület előtti parkban felavatták Mladonyiczki Béla erre az alkalomra készített emléktábláját.
• 1992 óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Dr. Réthy Pál Alapítványt működtet.

Művei

• Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26 p.

Források

• Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám (2007. augusztus 30.) 6. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Egy régimódi történet – A Réthy család. In: gyogyszeresztortenet.hu (Látogatva: 2018. 03. 22.)
• Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. szám (1896. április 23.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Felavatták a békéscsabai kórház alapítójának síremlékét – Dr. Réthy Pál ötven évig volt evangélikus presbiter. In: evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám (2009. november 19.) 10. p. (Látogatva: 2018. 03. 22.)
• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Réthy Pál dr. In: Békés, 15. évf. 17. szám (1896. április 26.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: Evangélikus Élet, 82. évf. 27–28. szám (2017. július 16.) 50. p. (Látogatva: 2018. 03. 22.)
• Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám (1989. január 28.) 9. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–190. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám (1987. március 7.) 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet, 15. évf. 1. szám (1980) 60–64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sonkoly Kálmán: Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám (1988. november 5.) 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
• Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr. Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. szám (1989) 169–180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest : Hornyánszky, 1906. 831–832. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• A kórház a városé, mindannyiunk öröksége. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám (2004. július 1.) 6. p.
• A Réthy Pál Kórház monográfiája. szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 427. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nédó Erika: Dr. Réthy (Schlotterbeck) Pál. In: Orvosi Hetilap, 152. évf. 36. szám, 2011. 1459–1461. p.

Külső hivatkozások

• Dr. Réthy Pál Alapítvány. In: rethy.hu
• Dr. Réthy Pál emlékkő In: köztérkép.hu
• Dr. Réthy Pál gyászjelentése
• Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: behir.hu