Réthy Pál (1809–1896)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2021. március 12., 09:16-kor történt szerkesztése után volt.

a város első főorvosa, a kórház alapítója

Tartalomjegyzék

Élete

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.

Ősei a XVI. században a német baden-würtembergi fejedelemségben laktak. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália, édesapja, Schlotterbeck Kristóf, aki Stettin városából 1805-ben települt Szarvasra.

Réthy (Schlotterbeck) Pál 1809. január 17-én Szarvason született, második gyermekként. Testvérei: Johanna (1807–1890), Lipót (1817–1903), Vilmos (1819–1895), Rozália (1822–1873). Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.

Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt, adottságaival korán kitűnt kortársai közül. Hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva Békéscsabán lett főorvos.

Mayer Rozáliát vette feleségül. Gyermekeik: Etelka (Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.

Az 1896. április 20-án Békéscsabán elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd 2017-ben a Felsővégi Evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.

Munkássága

Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. 1844-ben tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Nevéhez fűződik a csabai kórház megalapítása. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. 1864-ben egy városi középületben látták el a betegeket. A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. A kórházi épület 1881-re készült el, ahol Réthy Pál mellett szolgált dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa. Ebben az időszakban egy szegényházat hozott létre az elesettek befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.

Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik a nevéhez. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.

Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.

54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök