Réthy Pál (1809–1896)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Formázás) |
(Ell.+javítás) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | a város első főorvosa, a kórház alapítója | |
== Élete == | == Élete == | ||
| + | Ősei a XVI. században a német Baden-Würtembergi fejedelemségben laktak. '''Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából [[1805|1805-ben]] települt [[Szarvas|Szarvasra]]''', ahol vaskereskedéssel foglalkozott. | ||
| - | + | '''Schlotterbeck Pál [[1809]]. [[január 17.|január 17-én]] Szarvason született, Schlotterbeck Kristóf és a lengyel származású Scarski Rozália második gyermekeként.''' Testvérei: Johanna (1807-1890), [[Réthy Lipót (nyomdász)|Lipót (1817-1903)]], Vilmos (1819-1895), Rozália (1822-1873). Réthy Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman '''[[1844|1844-ben]] vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára. | |
| - | ''' | + | Réthy Pál '''iskoláit''' szülővárosában, '''Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta'''. A gimnázium elvégzése után '''Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol '''[[1836|1836-ban]] szerzett diplomát'''. Kiváló tanuló volt, adottságaira hamar kitűnt. Hamarosan '''Fabini Theophil János''' világhírű pesti szemészprofesszor '''tanársegéde lett'''. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadta, '''[[Békéscsaba|Csabán]] lett főorvos'''. |
| - | ''' | + | '''Mayer Rozáliát vette feleségül.''' Gyermekeik: Etelka ([[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta. |
| - | + | Az '''[[1896]]. [[április 20.|április 20-án]] Békéscsabán elhunyt''' orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek. [[2017|2017-ben]] a felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott. | |
| - | + | == Munkássága == | |
| + | '''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt '''az első orvos''' a városban, '''aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. '''[[1844|1844-ben]] tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki'''. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a '''csabai kórház megalapítása''' volt. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. A kórház létrehozatala érdekében [[1847|1847-ben]] megírta egyik legfontosabb művét „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán” címmel. Réthy Pálnak [[1854|1854-ben]] nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. '''[[1864|1864-ben]] egy városi középületben látták el a betegeket.''' A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. '''A kórházi épület [[1881|1881-re]] készült el''', benne orvosként szolgált Réthy Pál mellett dr. Bende Albert és [[Reisz Miksa (1853-1928)|dr. Reisz Miksa]]. Ugyancsak [[ebben az időszakban ([[1869]]) alakított ki egy szegényházat]] az elesett gyámoltalanok befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi főmérnök tervezte. | ||
| + | |||
| + | '''Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében.''' [[1873|1873-ban]] a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig [[1882|1882-ben]] Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik nevéhez. Tagja volt az országos szakmai szervezetnek, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának. | ||
| + | |||
| + | Tudományos munkássága mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót megyében történő nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el. | ||
| + | |||
| + | 54 évi szolgálat után '''[[1891|1891-ben]] vonult nyugdíjba'''. | ||
| + | |||
| + | == Díjak, kitüntetések == | ||
| + | * Koronás Arany Érdemkereszt ([[1882]]) | ||
| + | |||
| + | == Emlékezete == | ||
| + | * '''Réthy Pál-emlékérem'''mel díjazzák a szakma kiválóságait. | ||
| + | * Halála után, [[1910|1910-ben]] Békéscsabán '''utcát neveztek el róla''', mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel. | ||
| + | * '''A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye [[1989]]. [[június 30.|június 30-án]] felvette Réthy Pál nevét''', az épület előtti parkban felavatták [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczki Béla]] erre az alkalomra készített [[Réthy Pál-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábláját]]. | ||
| + | * [[1992]] óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet '''Dr. Réthy Pál Alapítvány'''t működtet. | ||
== Művei == | == Művei == | ||
| + | * Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26. p. | ||
| - | * | + | == Források == |
| - | * Az | + | * Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=411&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám, 2007. augusztus 30. 6. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.) |
| + | * Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. sz. 1989. 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. sz. 1896. április 23. 1-2. p. | ||
| + | * Felavatták a békéscsabai kórház alapítójának síremlékét – Dr. Réthy Pál ötven évig volt evangélikus presbiter. In: [http://www.evangelikus.hu/rethy-siremlek-avatas evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 03. 17.) | ||
| + | * Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/6667_0_0_Csm0922.pdf Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám, 2009. november 19. 10. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.) | ||
| + | * Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p. | ||
| + | * Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Réthy Pál dr. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?query=SZO%3D(%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22)%20AND%20DATE%3D(1896--1897)&pg=59&layout=s Békés, 15. évf. 17. szám, 1896. április 26. 3. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.) | ||
| + | * Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: [http://www.evangelikuselet.hu/phocadownload/2017/201727-28.pdf Evangélikus Élet, 82. évf. 27-28. szám, 2017. július 16. 50. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_01/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=216&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám, 1989. január 28. 9. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=192&layout=s Békési Élet, 9. évf. 2. szám, 1974. 187-190. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=46&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám, 1987. március 7. 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. sz. 1989. 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet, 15. évf. 1. sz. 1980. 60-64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22%2B1896%2B1809&pg=38&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám, 1988. november 5. 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.) | ||
| + | * Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr.Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. sz. 1989. 169-180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest : Hornyánszky, 1906. 831-832. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | * A kórház a városé, mindannyiunk öröksége. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_07/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=5&layout=s Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám, 2004. július 1. 6. p.] | ||
| + | * A Réthy Pál Kórház monográfiája. szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 427. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Nédó Erika: Dr. Réthy (Schlotterbeck) Pál. In: Orvosi Hetilap, 152. évf. 36. szám, 2011. 1459-1461. p. | ||
| - | + | == Külső hivatkozások == | |
| - | * | + | * [http://www.rethy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=112&type=3http://rethy.uw.hu/index.php?option=1&sub=20&third=on&tid=2 Dr. Réthy Pál Alapítvány] |
| - | + | * Dr. Réthy Pál emlékkő In: [https://www.kozterkep.hu/~/8181/ köztérkép.hu] | |
| - | + | * [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0668 Dr. Réthy Pál gyászjelentése] | |
| - | * | + | * Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: [https://behir.hu/melto-nyughelyet-kapott-dr-rethy-pal behir.hu] |
| - | * | + | |
| - | + | ||
| - | * | + | |
| - | + | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap 2018. március 22., 21:57-kori változata
a város első főorvosa, a kórház alapítója
Tartalomjegyzék |
Élete
Ősei a XVI. században a német Baden-Würtembergi fejedelemségben laktak. Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából 1805-ben települt Szarvasra, ahol vaskereskedéssel foglalkozott.
Schlotterbeck Pál 1809. január 17-én Szarvason született, Schlotterbeck Kristóf és a lengyel származású Scarski Rozália második gyermekeként. Testvérei: Johanna (1807-1890), Lipót (1817-1903), Vilmos (1819-1895), Rozália (1822-1873). Réthy Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt, adottságaira hamar kitűnt. Hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadta, Csabán lett főorvos.
Mayer Rozáliát vette feleségül. Gyermekeik: Etelka (Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.
Az 1896. április 20-án Békéscsabán elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek. 2017-ben a felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.
Munkássága
Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. 1844-ben tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a csabai kórház megalapítása volt. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. A kórház létrehozatala érdekében 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán” címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. 1864-ben egy városi középületben látták el a betegeket. A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. A kórházi épület 1881-re készült el, benne orvosként szolgált Réthy Pál mellett dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa. Ugyancsak [[ebben az időszakban (1869) alakított ki egy szegényházat]] az elesett gyámoltalanok befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.
Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik nevéhez. Tagja volt az országos szakmai szervezetnek, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.
Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót megyében történő nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.
54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba.
Díjak, kitüntetések
- Koronás Arany Érdemkereszt (1882)
Emlékezete
- Réthy Pál-emlékéremmel díjazzák a szakma kiválóságait.
- Halála után, 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, mely 1949 óta Kórház utcaként szerepel.
- A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye 1989. június 30-án felvette Réthy Pál nevét, az épület előtti parkban felavatták Mladonyiczki Béla erre az alkalomra készített emléktábláját.
- 1992 óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Dr. Réthy Pál Alapítványt működtet.
Művei
- Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26. p.
Források
- Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám, 2007. augusztus 30. 6. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
- Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. sz. 1989. 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. sz. 1896. április 23. 1-2. p.
- Felavatták a békéscsabai kórház alapítójának síremlékét – Dr. Réthy Pál ötven évig volt evangélikus presbiter. In: evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 03. 17.)
- Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám, 2009. november 19. 10. p. (Látogatva: 2018. 03. 22.)
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p.
- Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Réthy Pál dr. In: Békés, 15. évf. 17. szám, 1896. április 26. 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
- Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: Evangélikus Élet, 82. évf. 27-28. szám, 2017. július 16. 50. p. (Látogatva: 2018. 03. 22.)
- Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám, 1989. január 28. 9. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
- Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám, 1974. 187-190. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
- Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám, 1987. március 7. 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
- Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. sz. 1989. 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet, 15. évf. 1. sz. 1980. 60-64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sonkoly Kálmán: Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám, 1988. november 5. 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 17.)
- Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr.Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. sz. 1989. 169-180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest : Hornyánszky, 1906. 831-832. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A kórház a városé, mindannyiunk öröksége. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám, 2004. július 1. 6. p.
- A Réthy Pál Kórház monográfiája. szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 427. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nédó Erika: Dr. Réthy (Schlotterbeck) Pál. In: Orvosi Hetilap, 152. évf. 36. szám, 2011. 1459-1461. p.
Külső hivatkozások
- Dr. Réthy Pál Alapítvány
- Dr. Réthy Pál emlékkő In: köztérkép.hu
- Dr. Réthy Pál gyászjelentése
- Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: behir.hu
