Rázga József (1931–2010)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Ker0 (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „karnagy, tanár, igazgató == Élete == 1931. december 18-án született '''Budapesten'''. '''Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjáv…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2018. január 19., 21:27-kori változata

karnagy, tanár, igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

1931. december 18-án született Budapesten. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával, testvére nem volt. Édesanyja betegsége miatt lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek. Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira: a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. Hegedülni magántanárnál tanult, majd egy baleset következtében megsérült a keze (a 2. világháború után, Budapesten három gyerek talált egy háborús kézi gránátot és egyikük pont elé dobta). Emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, ezért zongorázni tanult. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezután felvették a Zeneakadémiára, karvezetés szakra, ahol 1954-ben végzett. 1975-ben összeházasodott feleségével, Ágnessel és Békéscsabára költözött. Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték 2002. január 21-én, a Magyar Kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében. 79 évesen hunyt el, 2010. május 9-én. Sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.

Munkássága

1954-ben Tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskolában. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított, valamint kórust szervezett a zeneiskolás gyermekekből: megalakult a Bartók Béla Kamarakórus, a zeneiskola leánykara. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett 1959-től megszervezte a Liszt Ferenc Vegyes Kart (később: XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus). Nagy sikereket értek el, zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön szerepeltek. 1964-ben, az I: Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút (ezt a díjat később is elnyerték). 1971-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak.

1976. január 1-jén – a XVII. kerületi Zeneiskola igazgatói állását otthagyva – a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül az iskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézs órát és az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Majd 1981-ben megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és a Bartók Béla Leánykar. Az iskola és a kórus egyaránt hazai és nemzetközi sikereket ért el. Közel két évtizeden keresztül igazgatta a békéscsabai zeneiskolát, majd 1992-ben nyugdíjba vonult, ám kórusaival (Bartók Béla Vegyeskar, gyulai Erkel Vegyeskar, Szlovák Dalkör) tovább folytatta munkát.

Elismerései

Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással és számos díjjal jutalmazták munkáját:

Emlékezetes sikerek a leánykarral

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök