Rábai Miklós (1921–1974)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kép feltöltése)
a (+ Gyulán utca viseli nevét)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
koreográfus
koreográfus
-
== Élete, munkássága ==
+
== Élete ==
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai gimnáziumban]] tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.
+
Rábai Miklós '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.|április 18]]-án.'''  
-
'''[[1949]]-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán.''' Továbbá '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest vezette'''. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]-től az Állami Népi Együttesnél működött''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán – Ecseri lakodalmas – korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.  
+
Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Reálgimnáziumban]] tanult. A szegedi tudományegyetemen '''biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett'''.
-
Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték – a Kisbojtár – megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki.
+
'''Hunyady Ilonát vette feleségül.''' Rábai klarinétozással, felesége pedig időnként cimbalomjátékával egészítette ki a gimnáziumi táncegyüttes zenekarát.
-
53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án'''.
+
53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án'''. [[1974]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
-
Békéscsabán [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.
+
== Munkássága ==
 +
Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', mely [[1947]]-ben Franciaországban is fellépett, [[1948]]-ban pedig [[Gyula|Gyulán]] megnyerte az országos kulturális verseny első díját.
 +
 
 +
'''[[1949]]-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított.''' Emellett '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott''' Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes '''táncegyüttesét vezette'''. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]–[[1951]]-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán (''Ecseri lakodalmas'') korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet.
 +
 
 +
Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték, a ''Kisbojtár'' megalkotója volt.''' Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. Cikkei a ''Táncművészet'' című folyóiratban jelentek meg. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
 
 +
* Békéscsabán [[1976]]-ban '''táncegyüttest''', [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.
 +
* '''Gyulán''' [[1987]] óta '''utca''' viseli a nevét.
 +
* Munkássága előtt '''néptánckoreográfus-versenyek''' szervezésével tisztelegtek.
 +
* Az '''ecseri művelődési ház''' Rábai Miklós nevét viseli.
 +
* A  tanulókat hivatott segíteni a '''Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért'''.
 +
 
 +
== Díjak, elismerések ==
 +
 
 +
* Kossuth-díj (1952)
 +
* Munka Érdemrend (1955)
 +
* Érdemes művész cím (1967)
 +
* SZOT-díj (1973)
== Koreográfiái ==
== Koreográfiái ==
-
''Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús tánc, Völgységi szvit''
+
''Barcsai szeretője, Békési esték, Bíró Szép Anna, Ecseri lakodalmas, Első szerelem, Este a fonóban, Györgyfalvi legényes, Hajnalodik, Háromugrós, Huszártánc, Jeles napok, Jóka ördöge, Kádár Kata, Kállai kettős, Kalotaszegi leánytánc, Kisbojtár, Kukoricafosztás, Latinca ballada, Magyarországi cigánytáncok, Pontozó, Sarkantyús tánc, Szüreten, Utak, Üveges tánc, Völgységi szvit''
== Művei ==
== Művei ==
26. sor: 46. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap. 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
+
* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. szám (1974. augusztus 19.) 13. p.
-
* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet. 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
+
* Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkorm., 2008. 184. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág. 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p.
+
* Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1992-5-6-beliv.pdf Táncművészet, 17. (23.) évf. 5–6. szám (1992) 48. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
-
* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p.
+
* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. szám (1974. augusztus 19.) 2. p.
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p.
+
* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. szám (1974) 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p.
+
* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. szám (1974) 43–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Krónika. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955. április 1.) 191. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* „Összetenném a kezemet...” In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?pg=92&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 238. szám (1992. október 8.) 5. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
 +
* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. szám (1972) 436–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért. In: [http://mte.eu/szervezet/intezmeny/egyuttmukodo-partnereink/ Magyar Táncművészeti Egyetem honlapja] (Látogatva: 2021. 04. 18.)
 +
* Rábai Miklós Művelődési és Közösségi Ház, Könyvtár. In: [https://ecser.hu/aktualis/anyag.php?id=3729 Ecser.hu] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
 +
* Szerdán temetik Rábai Miklóst. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 197. szám (1974. augusztus 24.) 4. p.
 +
* Varga Józsefné: Rábai Miklós élő öröksége. Budapest : Planétás, 1997. 18–24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 
 +
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A tüzet éleszteni kell! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_05/?pg=34&layout=s Tolna Megyei Népújság, 21. évf. 105. szám (1971. május 6.) 5. p.]
 +
* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_04/?pg=228&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 90. szám (1995. április 18.) 5. p.]
 +
* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=196&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.]
 +
* Gulyás László et al.: A Magyar Állami Népi Együttes. Budapest : Corvina, 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Harcsabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1981_04/?pg=144&layout=s Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.]
 +
* Hergyán Péter: Iskolám, egy országos jelentőségű tanáregyénisége Rábai Miklós. Békéscsaba : Hergyán P. : Urbán S., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1994-10-12-beliv.pdf Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.]
 +
* Magyar Állami Népi Együttes. Szerk.: Horváth Vince. Budapest : Corvina, 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00433/pdf/EPA00458_Korunk_1973_07_1035-1038.pdf Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.]
 +
* Vadasi Tibor: Szálljatok fiókáim... : Rábai Miklós portré. Budapest : Hagyományok Háza, 2001
 +
* Várady Gyula: Rábai Miklós emlékezete. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1979-8-beliv.pdf Táncművészet, 4. (10.) évf. 8. szám (1979) 27–31. p.]
 +
* Vojnich Iván: Rábai Miklós és az Állami Együttes. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955) 145–146. p.]
 +
 
 +
== Külső hivatkozás ==
 +
 
 +
* Rábai Miklós. In: [https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/5.html Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
 +
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]

A lap jelenlegi, 2021. április 19., 08:26-kori változata

Rábai Miklós (1964)
Sírja a Farkasréti temetőben

koreográfus

Tartalomjegyzék

Élete

Rábai Miklós Békéscsabán született 1921. április 18-án.

Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a Rudolf Reálgimnáziumban tanult. A szegedi tudományegyetemen biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett.

Hunyady Ilonát vette feleségül. Rábai klarinétozással, felesége pedig időnként cimbalomjátékával egészítette ki a gimnáziumi táncegyüttes zenekarát.

53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1974. augusztus 18-án. 1974. augusztus 28-án a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Néhány évig, 1945-től 1948-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest, mely 1947-ben Franciaországban is fellépett, 1948-ban pedig Gyulán megnyerte az országos kulturális verseny első díját.

1949-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított. Emellett az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes táncegyüttesét vezette. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd 19501951-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott, melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, 1971-től pedig igazgatója volt. Az együttes első bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas) korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. 19581961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet.

Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre. Az első magyar népi táncjáték, a Kisbojtár megalkotója volt. Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió 1971-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. Cikkei a Táncművészet című folyóiratban jelentek meg. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.

Emlékezete

Díjak, elismerések

Koreográfiái

Barcsai szeretője, Békési esték, Bíró Szép Anna, Ecseri lakodalmas, Első szerelem, Este a fonóban, Györgyfalvi legényes, Hajnalodik, Háromugrós, Huszártánc, Jeles napok, Jóka ördöge, Kádár Kata, Kállai kettős, Kalotaszegi leánytánc, Kisbojtár, Kukoricafosztás, Latinca ballada, Magyarországi cigánytáncok, Pontozó, Sarkantyús tánc, Szüreten, Utak, Üveges tánc, Völgységi szvit

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök