Piller Sándor (1932–2015)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2021. február 2., 14:23-kor történt szerkesztése után volt.

labdarúgó, edző, sportvezető, pedagógus, iskolaigazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Piller Sándor 1932. október 24-én született Mezőberényben. Édesapja Piller Henrik, édesanyja Rau Julianna.

Középiskolai tanulmányait 1947-ben kezdte a Békéscsabai Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában, ahol 1951-ben érettségizett (az intézmény neve ekkor Közgazdasági Technikum volt). 19511955 között a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. Itt tervezés, statisztika, könyvvitel tanári szakon szerzett diplomát.

Piller Sándor Orosz Erzsébetet vette feleségül. Egy gyermekük született, Sándor (1962), aki édesapja nyomdokaiba lépve szintén jelentős sportkarriert futott be.

Piller Sándor és neje a 2000-es évek elején a Budapest környékén lévő Telkibe költözött, ahol fia is élt családjával. Ezt követően sokat ingázott, hogy mind igazgatói mind sportvezetői feladatait elássa.

Piller Sándor 2015. július 2-án hunyt el, Telkiben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Piller Sándor munkásságát alapvetően két területen végezte, mindkét területen jelentős hatást gyakorolt Békéscsaba és a megye életére.

A tanári pályát 1955-ben kezdte középiskolai tanulmányai helyszínén, ahol kilenc éven át oktatott. 1964-től a felnőttoktatásban vállalt vezető szerepet, a Dolgozók Önálló Közgazdasági Szakközépiskolájának igazgatóhelyettese lett. 1972-től visszatért egykori munkahelyére – mely időközben Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola néven működött – és innentől kezdve 1995-ös nyugdíjba vonulásáig az intézmény igazgatói posztját töltötte be. Irányítása alatt az iskolában az oktatás színvonala látványosan fejlődött, az itt végzett tanulókat a legismertebb hazai egyetemekre vették fel. Az igazgató kiemelt figyelmet fordított a diákok sportolási, táborozási és diákmunka-lehetőségeinek támogatására. Kezdeményezésére vette fel az iskola a rendszerváltás után gróf Széchenyi István nevét.

Nyugdíjas éveiben továbbra is aktív maradt. „Közgés” munkatársával, dr. Borgula Ilonával 1995-ben létrehoztak egy alapítványi fenntartásban működő szakközépiskolát, mely báró Eötvös József nevét viselte. Az intézmény elsősorban érettségizett diákokat célzott meg a munkaerőpiac aktuális igényeihez igazodó képzésekkel. Ezek között a legnépszerűbb és legsikeresebb az idegenforgalmi technikus (később idegenforgalmi szakmenedzser) képzés volt. Az intézmény magas szintű kapcsolatokat épített ki német és angol nyelvterületen, a legtehetségesebb diákoknak már jóval az EU-hoz való csatlakozás előtt Svájcban, Németországban és az Egyesült Királyságban volt lehetőségük szakmai gyakorlatot végezni. Az iskola vezetését 2009-ig látta el, majd átadta ezt a feladatot munkatársának, dr. Borgula Ilonának.

Piller Sándor munkásságának másik területét a versenysport, azon belül a labdarúgás jelentette. A sportág iránt érzett szeretete már gyermekkorában megmutatkozott, a diploma megszerzése után a mezőberényi csapatban játszott. Innen nemsokára a Békéscsabai Dózsa SK, majd a Békéscsabai Építők SK csapatához került. Az aktív játékkal 1959-ben hagyott fel, ezután a klubon belül az utánpótlással foglalkozott. Edzői pályáját a Békéscsabai Városi Tanácsi SK-nál kezdte, 1967-től 1973-ig a Békéscsabai Előre Sport Club vezetőedzője volt. Irányításával a klub futballcsapata 1968-ban megnyerte az NB II-es bajnokságot, majd bekerült az NB I/B-be. Ezután a megyei ifjúsági válogatottat edzette, mellyel 1974-ben országos első, 1975-ben pedig második helyezést ért el.

Sportvezetői karrierjének első lépése az volt, amikor a Békés Megyei Testnevelési Hivatal szakfelügyelői feladatok ellátásával bízta meg, mely során az utánpótlással foglalkozott. Vezette a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club labdarúgó szakosztályát és ellátta a társadalmi elnökhelyettes feladatait is. Részt vett mind a megyei mind az országos futball-közéletben, 1984-től az MLSZ Utánpótlás Bizottságának tagja, 1986-tól 1998-ig a Bizottság elnöke, hat éven át az MLSZ elnökségi tagja volt. Emellett 19892007 között a Békés Megyei Labdarúgó-szövetség elnöki feladatait is ellátta.

Díjak, elismerések

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök