Póstelek
A BékésWiki wikiből
(formázás + források) |
a (Pósteleki kastély belső hivatkozása) |
||
| (8 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Póstelek a környék lakosainak kedvelt | + | Póstelek a környék lakosainak kedvelt '''kirándulóhely'''e. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag '''Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik'''. [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal [[Gerla|Gerlán]] át vezet Póstelekre. |
| - | == | + | == Póstelek története == |
| - | A pósteleki uradalom a | + | A pósteleki uradalom a 18. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített.''' A pósteleki uradalmat '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)|Károly]]''' elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842–1912)|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874–1970)|Krisztinának]]''', aki '''gróf Széchenyi Antal'''hoz ment feleségül. A pósteleki uradalom '''1876'''-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak. |
| + | |||
| + | A kastélyhoz '''2 majorság''' tartozott. A '''kismajo'''r a dobozi út mellett, a '''nagymajor''' a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe. | ||
| + | |||
| + | A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került. | ||
== Szabadidőközpont == | == Szabadidőközpont == | ||
| - | A szabadidőközpont a | + | A szabadidőközpont a '''túrázás'''on túl '''kempingezés'''i és '''sportolás'''i lehetőségeket is kínál az oda érkező látogatók számára. Az alkalmi nagy rendezvényeken túl '''autósmozi''' is színesíti a szabadidőközpont kulturális palettáját. A hajdani erdészlakot '''Mókuscsárda'''ként ismerik a látogatók. |
| - | + | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
| - | * [[ | + | * [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|Széchenyi–Wenckheim-kastély]] |
| - | * [[Wenckheim Frigyes ( | + | * [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)]] |
| - | * [[Wenckheim Krisztina ( | + | * [[Wenckheim Krisztina (1874–1970)]] |
| - | * [[Wenckheim Károly ( | + | * [[Wenckheim Károly (1811–1891)]] |
| + | |||
| + | == Források == | ||
| - | + | * Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306–323. p. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula) | |
| + | * Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. 131–135. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | + | == Térképek, birtokvázlatok == | |
| - | + | ||
| - | == | + | * Póstelek. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal) |
| + | * [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Póstelek. Műholdfelvétel. In: Google] (Látogatva: 2011. 12. 16.) | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | * [http://postelek.com | + | * [http://postelek.com Postelek.com] (honlap) |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] | ||
A lap jelenlegi, 2022. szeptember 24., 15:07-kori változata
Póstelek a környék lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik. Gyula, Békéscsaba, Gerla között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal Gerlán át vezet Póstelekre.
Tartalomjegyzék |
Póstelek története
A pósteleki uradalom a 18. században a Harruckern család birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. Gróf Wenckheim Károly 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített. A pósteleki uradalmat Károly elsőszülött gyermeke Wenckheim Frigyes örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának Krisztinának, aki gróf Széchenyi Antalhoz ment feleségül. A pósteleki uradalom 1876-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése gróf Wenckheim Frigyes idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. Az uradalom a fénykorát a kastély építésével érte el, melynek romjai és parkjának maradványai a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.
A kastélyhoz 2 majorság tartozott. A kismajor a dobozi út mellett, a nagymajor a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló hatalmas gyümölcsös is. A gyümölcsös közepére építették a lekvárgyárat. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”. A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.
A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került.
Szabadidőközpont
A szabadidőközpont a túrázáson túl kempingezési és sportolási lehetőségeket is kínál az oda érkező látogatók számára. Az alkalmi nagy rendezvényeken túl autósmozi is színesíti a szabadidőközpont kulturális palettáját. A hajdani erdészlakot Mókuscsárdaként ismerik a látogatók.
Lásd még
- Széchenyi–Wenckheim-kastély
- Wenckheim Frigyes (1842–1912)
- Wenckheim Krisztina (1874–1970)
- Wenckheim Károly (1811–1891)
Források
- Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306–323. p. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula)
- Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. 131–135. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Térképek, birtokvázlatok
- Póstelek. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal)
- Póstelek. Műholdfelvétel. In: Google (Látogatva: 2011. 12. 16.)
Külső hivatkozások
- Postelek.com (honlap)
