Pálffy Albert (1820–1897)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „ügyvéd, lapszerkesztő, regényíró, újságíró == Élete == Pálffy Albert '''1820. április 20-án született Gyulán''', nemesi csa…”)
(hivatkozás beszúrása)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Palffy Albert VasarnapiUjsag 1867.jpg|bélyegkép|300px|Pálffy Albert]]
 +
[[Fájl:Palffy emlekhely Gyula.jpg|bélyegkép|300px|A gyulai emlékhely]]
Pálffy Albert '''[[1820]]. [[április 20.|április 20-án]] született [[Gyula|Gyulán]]''', nemesi családban. Édesapja Pálffy Ferenc, édesanyja Nyéki Róza.  
Pálffy Albert '''[[1820]]. [[április 20.|április 20-án]] született [[Gyula|Gyulán]]''', nemesi családban. Édesapja Pálffy Ferenc, édesanyja Nyéki Róza.  
13. sor: 15. sor:
Írói pályáját a francia szépirodalom hatására kezdte el. Az írói munka inkább kedvtelés volt számára, pályáját hosszú hallgatások tagolják. '''Első novellái''' – melyek még nagy hatást nem váltottak ki – '''[[1843|1843-ban]] jelentek meg'''. Inkább a szépirodalmi lapokban megjelent írásai tettek némi népszerűségre szert. Írásaival újszerű újságírói stílust teremtett meg. Egyre nagyobb figyelemre tettek szert a ''Pesti Divatlap''ban és az ''Életképek''ben megjelent novellái. Az [[1846|1846-ban]] kiadott ''Fekete Könyv'' című regényével hívta fel magára a figyelmet.  
Írói pályáját a francia szépirodalom hatására kezdte el. Az írói munka inkább kedvtelés volt számára, pályáját hosszú hallgatások tagolják. '''Első novellái''' – melyek még nagy hatást nem váltottak ki – '''[[1843|1843-ban]] jelentek meg'''. Inkább a szépirodalmi lapokban megjelent írásai tettek némi népszerűségre szert. Írásaival újszerű újságírói stílust teremtett meg. Egyre nagyobb figyelemre tettek szert a ''Pesti Divatlap''ban és az ''Életképek''ben megjelent novellái. Az [[1846|1846-ban]] kiadott ''Fekete Könyv'' című regényével hívta fel magára a figyelmet.  
-
'''Összeismerkedett Petőfi Sándorral''', [[1846|1846-ban]] tagja lett a '''Tízek Társaságának'''. [[1847|1847-ben]] a Kossuth-féle ''Pesti Hírlap''hoz került. A magyar szabadságharc [[1848]]. [[március 19.|március 19-én]] indított napilapjának, a '''''Márczius Tizenötödike''''' szerkesztője lett. ''„Pálffy vezércikkeiben támadta a forradalom vámszedőit, a megalkuvó politikai irányzatokat”'', ezért [[1849|1849-ben]] radikalizmusa miatt '''betiltották a lapot'''. Pálffyt Szegedre vitték, de onnan még a világosi fegyverletétel előtt kiszabadult, különböző helyeken '''bujdosott''' (Gyulán, Belényesen, Aradon). Ez idő alatt sem zárkózott el teljesen a világtól, [[1850|1850-ben]] még egy novellája is megjelent. [[1853|1853-ban]] (az amnesztiában bízva) ismét Pestre költözött, hogy folytassa írói pályáját, de hamar törvényszék elé idézték és letartóztatták. Az amnesztia értelmében bíróság elé nem állították, Csehországba, Budweis városába '''száműzték'''.  
+
'''Összeismerkedett [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándorral]]''', [[1846|1846-ban]] tagja lett a '''Tízek Társaságának'''. [[1847|1847-ben]] a Kossuth-féle ''Pesti Hírlap''hoz került. A magyar szabadságharc [[1848]]. [[március 19.|március 19-én]] indított napilapjának, a '''''Márczius Tizenötödike''''' szerkesztője lett. ''„Pálffy vezércikkeiben támadta a forradalom vámszedőit, a megalkuvó politikai irányzatokat”'', ezért [[1849|1849-ben]] radikalizmusa miatt '''betiltották a lapot'''. Pálffyt Szegedre vitték, de onnan még a világosi fegyverletétel előtt kiszabadult, különböző helyeken '''bujdosott''' (Gyulán, Belényesen, Aradon). Ez idő alatt sem zárkózott el teljesen a világtól, [[1850|1850-ben]] még egy novellája is megjelent. [[1853|1853-ban]] (az amnesztiában bízva) ismét Pestre költözött, hogy folytassa írói pályáját, de hamar törvényszék elé idézték és letartóztatták. Az amnesztia értelmében bíróság elé nem állították, Csehországba, Budweis városába '''száműzték'''.  
Hazatérve ismét az újságírással foglalkozott, [[1861|1861-től]] a ''Magyar Sajtó'' munkatársa és a ''Hon'' című napilap külföldi rovatának vezetője, [[1867]]–[[1870]] között pedig az ''Esti Lap'' szerkesztője volt. [[1864|1864-ben]] tagja lett a '''Kisfaludy Társaságnak''', [[1884|1884-ben]] pedig a '''Magyar Tudományos Akadémiának''', tagja volt továbbá a '''Petőfi Társaságnak''' is. Az 1880–1890-es években '''Gyulai Pál''' ösztönzésére újra regényírással foglalkozott, szépirodalmi munkássága ekkor bontakozott ki igazán. Kezdetben szélsőségesen romantikus regényeket írt, később erősen érzelmeseket. Ritkán látogatott haza, visszavonultan élt pesti házában.
Hazatérve ismét az újságírással foglalkozott, [[1861|1861-től]] a ''Magyar Sajtó'' munkatársa és a ''Hon'' című napilap külföldi rovatának vezetője, [[1867]]–[[1870]] között pedig az ''Esti Lap'' szerkesztője volt. [[1864|1864-ben]] tagja lett a '''Kisfaludy Társaságnak''', [[1884|1884-ben]] pedig a '''Magyar Tudományos Akadémiának''', tagja volt továbbá a '''Petőfi Társaságnak''' is. Az 1880–1890-es években '''Gyulai Pál''' ösztönzésére újra regényírással foglalkozott, szépirodalmi munkássága ekkor bontakozott ki igazán. Kezdetben szélsőségesen romantikus regényeket írt, később erősen érzelmeseket. Ritkán látogatott haza, visszavonultan élt pesti házában.
68. sor: 70. sor:
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:Ügyvédek]]
[[Kategória:Ügyvédek]]
 +
[[Kategória:Petőfi 200]]

A lap jelenlegi, 2023. február 7., 16:32-kori változata

ügyvéd, lapszerkesztő, regényíró, újságíró

Tartalomjegyzék

Élete

Pálffy Albert
A gyulai emlékhely

Pálffy Albert 1820. április 20-án született Gyulán, nemesi családban. Édesapja Pálffy Ferenc, édesanyja Nyéki Róza.

Elemi iskoláit Gyulán, középiskolai tanulmányait Debrecenben, Nagybányán és Aradon végezte. Szülei papnak szánták, de a teológiai tanulmányait nem fejezte be. Ezután Nagyváradon végezte a jogi tanulmányait, majd Pestre került, ahol 1843-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Az ügyvédi pályán sem tevékenykedett, mert már ekkor az irodalom érdekelte.

A szabadságharc után Csehországba internálták 2 évre, ahol 1856. szeptember 1-jén feleségül vette Neweklowsky Fannit. Felesége és két gyermeke halála után özvegyen élt tovább.

Pálffy Albert 1897. december 22-én hunyt el Budapesten.

Munkássága

Írói pályáját a francia szépirodalom hatására kezdte el. Az írói munka inkább kedvtelés volt számára, pályáját hosszú hallgatások tagolják. Első novellái – melyek még nagy hatást nem váltottak ki – 1843-ban jelentek meg. Inkább a szépirodalmi lapokban megjelent írásai tettek némi népszerűségre szert. Írásaival újszerű újságírói stílust teremtett meg. Egyre nagyobb figyelemre tettek szert a Pesti Divatlapban és az Életképekben megjelent novellái. Az 1846-ban kiadott Fekete Könyv című regényével hívta fel magára a figyelmet.

Összeismerkedett Petőfi Sándorral, 1846-ban tagja lett a Tízek Társaságának. 1847-ben a Kossuth-féle Pesti Hírlaphoz került. A magyar szabadságharc 1848. március 19-én indított napilapjának, a Márczius Tizenötödike szerkesztője lett. „Pálffy vezércikkeiben támadta a forradalom vámszedőit, a megalkuvó politikai irányzatokat”, ezért 1849-ben radikalizmusa miatt betiltották a lapot. Pálffyt Szegedre vitték, de onnan még a világosi fegyverletétel előtt kiszabadult, különböző helyeken bujdosott (Gyulán, Belényesen, Aradon). Ez idő alatt sem zárkózott el teljesen a világtól, 1850-ben még egy novellája is megjelent. 1853-ban (az amnesztiában bízva) ismét Pestre költözött, hogy folytassa írói pályáját, de hamar törvényszék elé idézték és letartóztatták. Az amnesztia értelmében bíróság elé nem állították, Csehországba, Budweis városába száműzték.

Hazatérve ismét az újságírással foglalkozott, 1861-től a Magyar Sajtó munkatársa és a Hon című napilap külföldi rovatának vezetője, 18671870 között pedig az Esti Lap szerkesztője volt. 1864-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, 1884-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémiának, tagja volt továbbá a Petőfi Társaságnak is. Az 1880–1890-es években Gyulai Pál ösztönzésére újra regényírással foglalkozott, szépirodalmi munkássága ekkor bontakozott ki igazán. Kezdetben szélsőségesen romantikus regényeket írt, később erősen érzelmeseket. Ritkán látogatott haza, visszavonultan élt pesti házában.

Művei

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök