Neumann Marianne (1944–1944)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „'''Neumann Marianne''' a holokauszt áldozatainak arcaként ismertté vált Neumann Gábornak a testvére. Édesanyja, '''Róna Margit''…”)
(bővítés, kategóriák, tartalomjegyzék, külső kapcsolatok)
1. sor: 1. sor:
'''Neumann Marianne''' a holokauszt áldozatainak arcaként ismertté vált [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábornak]] a testvére.  
'''Neumann Marianne''' a holokauszt áldozatainak arcaként ismertté vált [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábornak]] a testvére.  
 +
 +
== Élete ==
Édesanyja, '''Róna Margit''' 26, édesapja [[Naményi Elek (1900–1975)|'''Neumann Elek''']] földbirtokos 39 esztendős volt.
Édesanyja, '''Róna Margit''' 26, édesapja [[Naményi Elek (1900–1975)|'''Neumann Elek''']] földbirtokos 39 esztendős volt.
6. sor: 8. sor:
Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. '''Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, [[június 26|június 26-án]] deportálták.''' A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat 1944. [[június 27|június 27-én]] haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt.  
Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. '''Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, [[június 26|június 26-án]] deportálták.''' A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat 1944. [[június 27|június 27-én]] haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt.  
 +
Marianne nevét a képgalériában szereplő (Marianne Máj.25 2. oldal) levelezőlapról tudjuk, amit Róna Margit édesanyja írt még a deportálás előtt munkaszolgálatos férjének, Neumann Eleknek, kiemelt rész ebből a következő
Marianne nevét a képgalériában szereplő (Marianne Máj.25 2. oldal) levelezőlapról tudjuk, amit Róna Margit édesanyja írt még a deportálás előtt munkaszolgálatos férjének, Neumann Eleknek, kiemelt rész ebből a következő
 +
azaz „.... a kis Mariannénak még várni kell...”
azaz „.... a kis Mariannénak még várni kell...”
Természetesen akkoriban még nem volt ultrahangos vizsgálat, így Marianne akár fiúnak is születhetett, de a szülők Mariannét vártak, így maradjunk annyiban, hogy lánynak, Mariannénak született.
Természetesen akkoriban még nem volt ultrahangos vizsgálat, így Marianne akár fiúnak is születhetett, de a szülők Mariannét vártak, így maradjunk annyiban, hogy lánynak, Mariannénak született.
 +
Édesapja második házasságából született féltestvérének, Naményi Péternek a Békés Megyei Levéltártól kapott levél ezeket tartalmazza: '''Szegő György''' ''„Két ima egy istenhez”'' című könyvében említ egy vonaton történt szülést: ''„A másik vagonban szült egy asszony. A csecsenő, aki itt nyert életet, valahol a Kárpátok és a lengyel iparvidék között, felsírt, hangja belehasított a vonat monoton kattogásába. Úgy éreztem, többet én nem bírok.”'' Az idézet az 1999-ben megjelent könyv 110. oldalán olvasható. Szegő Györgyöt ugyanazzal a transzporttal szállították el Békéscsabáról, mint az Ön családtagjait. Hogy vajon ez a rövid részlet az Ön testvérére vonatkozik-e, megállapíthatatlan.  
Édesapja második házasságából született féltestvérének, Naményi Péternek a Békés Megyei Levéltártól kapott levél ezeket tartalmazza: '''Szegő György''' ''„Két ima egy istenhez”'' című könyvében említ egy vonaton történt szülést: ''„A másik vagonban szült egy asszony. A csecsenő, aki itt nyert életet, valahol a Kárpátok és a lengyel iparvidék között, felsírt, hangja belehasított a vonat monoton kattogásába. Úgy éreztem, többet én nem bírok.”'' Az idézet az 1999-ben megjelent könyv 110. oldalán olvasható. Szegő Györgyöt ugyanazzal a transzporttal szállították el Békéscsabáról, mint az Ön családtagjait. Hogy vajon ez a rövid részlet az Ön testvérére vonatkozik-e, megállapíthatatlan.  
 +
Tekintettel arra, hogy Mariannénak – szintén a levelek tanúsága szerint -legkésőbb június 25-ig meg kellett volna születnie, de június 26-ig a deportálásig nem született meg, ki más lett volna, ha nem ő!
Tekintettel arra, hogy Mariannénak – szintén a levelek tanúsága szerint -legkésőbb június 25-ig meg kellett volna születnie, de június 26-ig a deportálásig nem született meg, ki más lett volna, ha nem ő!
21. sor: 27. sor:
Fénykép nem készülhetett róla, Péter testvére a családfában egy angyal arccal helyettesítette.
Fénykép nem készülhetett róla, Péter testvére a családfában egy angyal arccal helyettesítette.
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
 +
== Forrás ==
 +
Naményi Péter (Neumann Gábor és Marianne féltestvére)
 +
 +
[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória: Békéscsabai személyek]] [[Kategória:Holokauszt]]
 +
 +
== Lásd még ==
 +
 +
* [[Naményi Elek (1900–1975)]]
 +
* [[Neumann Gábor (1940–1944)]]
 +
* [[Hirsch Gábor (1929–2020)]]
 +
* [[Holokauszt (Békéscsaba)]]
 +
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]
 +
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
 +
* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
 +
* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014. 12. 05.)
 +
* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)
 +
* [http://www.yadvashem.org/yv/en/holocaust/about/ The Holocaust.] In: Yad Vashem (Látogatva: 2014. 12. 05.)
 +
* [http://mishpaha.weebly.com/1/post/2012/04/neumann.html Tű a szénakazalban] (Látogatva: 2014. 12. 05.)

A lap 2022. október 27., 09:46-kori változata

Neumann Marianne a holokauszt áldozatainak arcaként ismertté vált Neumann Gábornak a testvére.

Tartalomjegyzék

Élete

Édesanyja, Róna Margit 26, édesapja Neumann Elek földbirtokos 39 esztendős volt.

A vele állapotos édesanyját, Gábor testvérével és nagymamájával 1944 májusában a többi kétezer békéscsabai zsidóval együtt, a zsidók számára kijelölt házakban helyezték el. Az édesapa nem volt a családdal, mivel munkaszolgálatra volt kirendelve. Június 16-án a város zsidóságát átköltöztették a dohánybeváltó/szárító épületeibe. A 8 darab 42x15 méteres két szintes egyterű, szellős épületben összesen 4000 személyt helyeztek el. A békéscsabai gettóba Békéscsaba és Békés megye több településének zsidóságát gyűjtötték össze.

Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, június 26-án deportálták. A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat 1944. június 27-én haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt.


Marianne nevét a képgalériában szereplő (Marianne Máj.25 2. oldal) levelezőlapról tudjuk, amit Róna Margit édesanyja írt még a deportálás előtt munkaszolgálatos férjének, Neumann Eleknek, kiemelt rész ebből a következő


azaz „.... a kis Mariannénak még várni kell...”

Természetesen akkoriban még nem volt ultrahangos vizsgálat, így Marianne akár fiúnak is születhetett, de a szülők Mariannét vártak, így maradjunk annyiban, hogy lánynak, Mariannénak született.


Édesapja második házasságából született féltestvérének, Naményi Péternek a Békés Megyei Levéltártól kapott levél ezeket tartalmazza: Szegő György „Két ima egy istenhez” című könyvében említ egy vonaton történt szülést: „A másik vagonban szült egy asszony. A csecsenő, aki itt nyert életet, valahol a Kárpátok és a lengyel iparvidék között, felsírt, hangja belehasított a vonat monoton kattogásába. Úgy éreztem, többet én nem bírok.” Az idézet az 1999-ben megjelent könyv 110. oldalán olvasható. Szegő Györgyöt ugyanazzal a transzporttal szállították el Békéscsabáról, mint az Ön családtagjait. Hogy vajon ez a rövid részlet az Ön testvérére vonatkozik-e, megállapíthatatlan.


Tekintettel arra, hogy Mariannénak – szintén a levelek tanúsága szerint -legkésőbb június 25-ig meg kellett volna születnie, de június 26-ig a deportálásig nem született meg, ki más lett volna, ha nem ő! Amikor a szerelvény 29-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba azonnal elkezdték a szelektálást. A munkaképeseket a fogolytáborban helyezték el, a többieket megsemmisítették. Amennyiben Marianne édesanyjával együtt túlélte az utazást még aznap a gázkamrába küldhették.

A háborút és a holokausztot a családból csak Marianne és Gábor édesapja – felesége, gyerekei és édesanyja nélkül - élte túl.

Fénykép nem készülhetett róla, Péter testvére a családfában egy angyal arccal helyettesítette.

Képgaléria

Forrás

Naményi Péter (Neumann Gábor és Marianne féltestvére)

Lásd még

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neumann_Marianne_(1944%E2%80%931944)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök