Mokry Sámuel (1832–1909)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Művei: hivatkozás búzanemesítés)
(Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Mokry Samuel festmeny.jpg|bélyegkép|300px|Mokry Sámuel]]
[[Fájl:Mokry Samuel festmeny.jpg|bélyegkép|300px|Mokry Sámuel]]
-
'''Monostorszegen (Bács-Bodrog megye) született [[1832]]. [[május 8.|május 8]]-án.''' Apja Mokry Sámuel, anyja Ágoston Vilma. Testvére Endre (1827-1889) vízépítő mérnök, kartográfus, országos középítési felügyelő.  
+
'''Monostorszegen (Bács-Bodrog megye) született [[1832]]. [[május 8.|május 8]]-án.''' Apja Mokry Sámuel, anyja Ágoston Vilma. Testvére, Endre (1827–1889) vízépítő mérnök, kartográfus, országos középítési felügyelő.  
   
   
-
Az elemi iskolát Monostorszegen, az algimnáziumot Újverbászon, a felső tagozatot Pozsonyban, az evangélikus líceumban végezte. Két évig nevelősködött, majd '''teológiai tanulmányokat folytatott a Halle-i egyetemen''', illetve elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát.  
+
Az elemi iskolát Monostorszegen, az algimnáziumot Újverbászon, a felső tagozatot Pozsonyban, az evangélikus líceumban végezte. Két évig nevelősködött, majd '''teológiai tanulmányokat folytatott a Halle-i egyetemen'''. Elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát is.  
-
[[1858]]. [[november 27.|november 27-én]] megházasodott, [[Tessedik Sámuel]] unokáját, Mikolay István lányát, '''Mikolay Johannát vette feleségül'''. Gyermekeik: Júlia, Emma, Janka és Samu (1866-1904).
+
[[1858]]. [[november 27.|november 27-én]] megházasodott. [[Tessedik Sámuel]] unokáját, Mikolay István lányát, '''Johannát vette feleségül'''. Gyermekeik: Júlia, Emma, Janka és Samu (1866–1904).
-
Súlyos csapásként élte meg, amikor [[1882|1882-ben]] meghalt Emma lánya. [[1894|1894-ben]] pedig feleségét is elvesztette.
+
Súlyos csapásként élte meg, amikor [[1882|1882-ben]] meghalt Emma lánya. [[1894|1894-ben]] feleségét is elvesztette.
Miután Budapestre költözött látása gyengülni kezdett, de a tudományos eredmények iránti érdeklődése változatlan maradt, ezért felolvasót alkalmazott. Régi szenvedélyei közül csupán egyet űzött már: sakkozott, igen jó játékos hírében állt.
Miután Budapestre költözött látása gyengülni kezdett, de a tudományos eredmények iránti érdeklődése változatlan maradt, ezért felolvasót alkalmazott. Régi szenvedélyei közül csupán egyet űzött már: sakkozott, igen jó játékos hírében állt.
-
Az első magyar búzanemesítő '''[[1909]]. [[június 10.|június 10-én]] szívszélhűdésben hunyt el Budapesten'''. Családja kívánságára [[Orosháza|Orosházán]] temették el az alsóvági családi sírhelyen, a Mikolay-kriptában.
+
Az első magyar búzanemesítő '''[[1909]]. [[június 10.|június 10-én]] szívszélhűdésben hunyt el Budapesten'''. Családja kívánságára [[Orosháza|Orosházán]] temették el az alsóvégi családi sírhelyen, a Mikolay-kriptában.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
'''[[1854]] és [[1858]] között '''Orosházán segédlelkészkedett''', Mikolay István parókus lelkipásztor mellett.  
'''[[1854]] és [[1858]] között '''Orosházán segédlelkészkedett''', Mikolay István parókus lelkipásztor mellett.  
-
[[Békéscsaba|Békéscsabára]] költözött és [[1858]]-tól a békéscsabai középfokú reáliskola vezetője volt.''' '''[[1860]]-tól a reálgimnázium tanára, majd '62-től igazgatója lett.''' Tanári tevékenysége mellett '''[[1860]]-[[1864]] között a békéscsabai evangélikus egyházban magyar nyelvű hitszónok is volt'''. '''[[1863]]-ban''' írta első művét: '''a presbitérium megbízta egy olyan tervezet elkészítésével, amely''' a békéscsabai '''evangélikus egyház nevelésügyének emelését tűzte ki célul'''. Bátor véleménynyilvánítása már ebben a munkájában is kidomborodik, így nem véletlen, hogy "súlyos szembaja" miatt ott is kellett hagynia a pedagógusi hivatást: '''[[1864]]-ben nem választották meg ismét tanárnak'''.  
+
[[Békéscsaba|Békéscsabára]] költözött és [[1858]]-tól a békéscsabai középfokú reáliskola vezetője volt.''' '''[[1860]]-tól a reálgimnázium tanára, majd '62-től igazgatója lett.''' Tanári tevékenysége mellett '''[[1860]][[1864]] között a Békéscsabai Evangélikus Egyházban magyar nyelvű hitszónok is volt'''. '''[[1863]]-ban''' írta első művét, amely''' a Békéscsabai '''Evangélikus Egyház nevelésügyének fejlesztését tűzte ki célul'''. Szókimondó véleménye miatt ott kellett hagynia a pedagógusi hivatást.
-
'''Ettől kezdve [[Gerendás|gerendási]] bérelt birtokán''' – ahol a régészek Szent István-kori temetőt tártak fel - gazdálkodott, szakkönyvekből és folyóiratokból tanult, külföldön mintagazdaságokat látogatott és '''búzanemesítéssel kísérletezett.'''  
+
'''Ettől kezdve [[Gerendás|gerendási]] bérelt birtokán''' – ahol a régészek Szent István-kori temetőt tártak fel gazdálkodott, szakkönyvekből és folyóiratokból tanult, külföldön mintagazdaságokat látogatott és '''búzanemesítéssel kísérletezett.'''  
-
Csabán célként tűzték ki a gazdasági élet felpezsdítését, ezért [[1860|1860-ban]] létrehozták '''a Békésmegyei Gazdasági Egylet'''et, amelynek tagja, majd 1867-től több mint húsz éven keresztül '''titkára''', valamint az egylet '''értesítőjének szerkesztője''' lett.
+
[[1860|1860-ban]] létrehozták '''a Békésmegyei Gazdasági Egylet'''et, amelynek tagja, majd [[1867]]-től több mint húsz éven keresztül '''titkára''', valamint az egylet '''értesítőjének szerkesztője''' lett.
-
Az [[1863]]. évi nagy aszály után a szárazságnak jobban ellenálló, jól bokrosodó és nagy kalászt fejlesztő búzát igyekezett előállítani a gazdák segítése érdekében. Nemesítési munkájának eredményei [[1875]]-re értek be, melyeket előbb szaklapokban közölt, majd az első magyar búzanemesítési szakkönyvben foglalt össze. A '''búzanemesítő tevékenység nagy vagyonhoz juttatta, országos hírnévvel örvendeztette meg''' Mokry Sámuelt, aki 180.000 koronát adományozott egy Békéscsabán létesítendő protestáns egyetem alapítására érdekében. Egyetem végül nem szerveződött, az alapítvány sorsa pedig ismeretlen.
+
Az [[1863]]. évi nagy aszály után a szárazságnak jobban ellenálló búzát igyekezett előállítani. Nemesítési munkájával [[1875]]-ben ért el eredményt. Tapasztalatait előbb szaklapokban, majd az első magyar búzanemesítési szakkönyvben foglalta össze. A '''búzanemesítő tevékenység nagy vagyonhoz juttatta, országos hírnévvel örvendeztette meg''' Mokry Sámuelt, aki 180.000 koronát adományozott egy Békéscsabán létesítendő protestáns egyetem alapítására. Egyetem végül nem szerveződött, az alapítvány sorsa pedig ismeretlen.
-
'''[[1900]]-ban''' nem újította meg a birtok bérleti szerződését, hanem '''Budapestre költözött''' Bokréta utcai házába (időközben ugyanis vagyonát ingatlanokba fektette, s ekkor már két hétemeletes bérháza volt a fővárosban). Itt mint magánzó szerényen, visszavonultan élt.  
+
'''[[1900]]-ban''' nem újította meg birtoka bérleti szerződését, hanem '''Budapestre költözött''' Bokréta utcai házába (időközben ugyanis vagyonát ingatlanokba fektette, s ekkor már két hétemeletes bérháza volt a fővárosban). Itt mint magánzó szerényen, visszavonultan élt.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
33. sor: 33. sor:
* [[1982|1982-ben]] '''[[Mokry Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] kapott''' Békéscsabán a Mokry utcában.
* [[1982|1982-ben]] '''[[Mokry Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] kapott''' Békéscsabán a Mokry utcában.
* [[1982|1982-ben]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczki Béla]] és Nemes Roland építész készített egy '''Mokryra emlékező mészkő-szobrot'''.
* [[1982|1982-ben]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczki Béla]] és Nemes Roland építész készített egy '''Mokryra emlékező mészkő-szobrot'''.
-
* '''Mokry Sámuel Díj'''jal jutalmazzák a legkiválóbb gabonatermesztőket.
+
* '''Mokry Sámuel-díj'''jal jutalmazzák a legkiválóbb gabonatermesztőket.
* '''Gerendáson''' [[2014|2014-ben]] '''emléktáblát avattak''' tiszteletére.
* '''Gerendáson''' [[2014|2014-ben]] '''emléktáblát avattak''' tiszteletére.

A lap 2018. október 19., 14:12-kori változata

lelkész, tanár, iskolaigazgató, búzanemesítő, az ország első búzanemesítési könyvének írója

Tartalomjegyzék

Élete

Mokry Sámuel

Monostorszegen (Bács-Bodrog megye) született 1832. május 8-án. Apja Mokry Sámuel, anyja Ágoston Vilma. Testvére, Endre (1827–1889) vízépítő mérnök, kartográfus, országos középítési felügyelő.

Az elemi iskolát Monostorszegen, az algimnáziumot Újverbászon, a felső tagozatot Pozsonyban, az evangélikus líceumban végezte. Két évig nevelősködött, majd teológiai tanulmányokat folytatott a Halle-i egyetemen. Elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát is.

1858. november 27-én megházasodott. Tessedik Sámuel unokáját, Mikolay István lányát, Johannát vette feleségül. Gyermekeik: Júlia, Emma, Janka és Samu (1866–1904).

Súlyos csapásként élte meg, amikor 1882-ben meghalt Emma lánya. 1894-ben feleségét is elvesztette.

Miután Budapestre költözött látása gyengülni kezdett, de a tudományos eredmények iránti érdeklődése változatlan maradt, ezért felolvasót alkalmazott. Régi szenvedélyei közül csupán egyet űzött már: sakkozott, igen jó játékos hírében állt.

Az első magyar búzanemesítő 1909. június 10-én szívszélhűdésben hunyt el Budapesten. Családja kívánságára Orosházán temették el az alsóvégi családi sírhelyen, a Mikolay-kriptában.

Munkássága

1854 és 1858 között Orosházán segédlelkészkedett, Mikolay István parókus lelkipásztor mellett.

Békéscsabára költözött és 1858-tól a békéscsabai középfokú reáliskola vezetője volt. 1860-tól a reálgimnázium tanára, majd '62-től igazgatója lett. Tanári tevékenysége mellett 18601864 között a Békéscsabai Evangélikus Egyházban magyar nyelvű hitszónok is volt. 1863-ban írta első művét, amely a Békéscsabai Evangélikus Egyház nevelésügyének fejlesztését tűzte ki célul. Szókimondó véleménye miatt ott kellett hagynia a pedagógusi hivatást.

Ettől kezdve gerendási bérelt birtokán – ahol a régészek Szent István-kori temetőt tártak fel – gazdálkodott, szakkönyvekből és folyóiratokból tanult, külföldön mintagazdaságokat látogatott és búzanemesítéssel kísérletezett.

1860-ban létrehozták a Békésmegyei Gazdasági Egyletet, amelynek tagja, majd 1867-től – több mint húsz éven keresztül – titkára, valamint az egylet értesítőjének szerkesztője lett.

Az 1863. évi nagy aszály után a szárazságnak jobban ellenálló búzát igyekezett előállítani. Nemesítési munkájával 1875-ben ért el eredményt. Tapasztalatait előbb szaklapokban, majd az első magyar búzanemesítési szakkönyvben foglalta össze. A búzanemesítő tevékenység nagy vagyonhoz juttatta, országos hírnévvel örvendeztette meg Mokry Sámuelt, aki 180.000 koronát adományozott egy Békéscsabán létesítendő protestáns egyetem alapítására. Egyetem végül nem szerveződött, az alapítvány sorsa pedig ismeretlen.

1900-ban nem újította meg birtoka bérleti szerződését, hanem Budapestre költözött Bokréta utcai házába (időközben ugyanis vagyonát ingatlanokba fektette, s ekkor már két hétemeletes bérháza volt a fővárosban). Itt mint magánzó szerényen, visszavonultan élt.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök