Mohácsy Mátyás (1881–1970)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. január 24., 18:23-kor történt szerkesztése után volt.

gyümölcskertész, egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1881. március 12-én Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja, tímármester volt, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben a község gazdáinak fáit oltotta és rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyengébb tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták, végül egy ismerős tanácsára 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.

1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a Botanikus-kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

1913-ban házasodott meg, Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.

Budapesten halt meg 1970. április 6-án, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, majd 1914-ben a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. 1920 áprilisában megszökött, és július 1-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként, a kisebb településeken is tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.

1928. augusztus 2-án a Kertészeti Tanintézet tanárává, 1930. március 15-én igazgatójává nevezték ki. Elengedhetetlen érdemei voltak az oktatás színvonalának emelésében. Az intézmény 1943-tól már főiskolaként fogadta a hallgatókat, akik egyetemi oklevéllel fejezhették be tanulmányaikat. A főiskola első dékánja Mohácsy lett. 1945 után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt.

Emellett 1923 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.

1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. 1945 után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet.

1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1959-1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

(Egyéni ill. társszerzőként.)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök